Boldog pillanatok

A Karácsony mindent átsző, mindenhonnan a karácsony kopogtat, dől, berobban. Zseniális kereskedők voltak, akik kitalálták a karácsonyt, valamint a karácsonyi ajándékozást, mert bevallom, racionális embernek tartom magam, a karácsony egy kereskedelmi részlete alól évek óta nem bírom magam kivonni: a karácsonyi dekoráció. :))

Imádom. Minden évben beszerzek valamit, képtelen vagyok egyszerűen ellenállni a csillogó díszeknek, a girlandoknak, a különböző karácsonyi kütyüknek, a karácsonyi fényfüzéreknek. 2-3 hete folyamatosan díszítem a környezetem, eszméletlen jól néz ki, főleg, hogy "cat-proof", azaz macskabiztos dekort használok :). Mondjuk szó se róla, amikor kirakom a karácsonyfát, a díszekkel, nos, üzletiesen szólva: komoly kihívás úgy díszíteni a karifát, hogy a macskák ne úgy tekintsenek rá, mint egy hatalmas, csillogó macskajátékra, amellyel szabadon lehet pofozkodni. :))

Egyszóval: jön a karácsony, az év végi pihenés időszaka. Én is elvonulok most két hétre szabadságra, gondoltam, így karácsony előtt megköszönöm az akkreditáció közben átélt boldog pillanatokat.

Köszönöm Zsoltnak, társamnak, hogy nem csak a magánéletben, hanem a munkában is szeretetével, profizmusával, meglátásaival és kitartásával a szó legnemesebb, legvalódibb értelmében: a TÁRSAM.

Köszönöm a sok szép pillanatot az ügyfeleimnek, akikkel küzdelmes, fáradtságos, de mellette sikerélményekkel teli és igen, sokszor röhögésektől hangos napokat töltöttünk, köszönöm Nektek a bizalmat, a kitartást (mert az akkreditáció azért nem egyszerű küzdelem), a mosolyokat, a hitet és a profizmust!

Köszönöm Nektek, kedves olvasók a sok-sok kedves e-mailt, visszajelzést, jövőre is sok szép pillanatot és jó munkát kívánok Nektek.

És most kikapcs, viszlát januárban! :)

Boldog pillanatok

A Karácsony mindent átsző, mindenhonnan a karácsony kopogtat, dől, berobban. Zseniális kereskedők voltak, akik kitalálták a karácsonyt, valamint a karácsonyi ajándékozást, mert bevallom, racionális embernek tartom magam, a karácsony egy kereskedelmi részlete alól évek óta nem bírom magam kivonni: a karácsonyi dekoráció. :))

Imádom. Minden évben beszerzek valamit, képtelen vagyok egyszerűen ellenállni a csillogó díszeknek, a girlandoknak, a különböző karácsonyi kütyüknek, a karácsonyi fényfüzéreknek. 2-3 hete folyamatosan díszítem a környezetem, eszméletlen jól néz ki, főleg, hogy "cat-proof", azaz macskabiztos dekort használok :). Mondjuk szó se róla, amikor kirakom a karácsonyfát, a díszekkel, nos, üzletiesen szólva: komoly kihívás úgy díszíteni a karifát, hogy a macskák ne úgy tekintsenek rá, mint egy hatalmas, csillogó macskajátékra, amellyel szabadon lehet pofozkodni. :))

Egyszóval: jön a karácsony, az év végi pihenés időszaka. Én is elvonulok most két hétre szabadságra, gondoltam, így karácsony előtt megköszönöm az akkreditáció közben átélt boldog pillanatokat.

Köszönöm Zsoltnak, társamnak, hogy nem csak a magánéletben, hanem a munkában is szeretetével, profizmusával, meglátásaival és kitartásával a szó legnemesebb, legvalódibb értelmében: a TÁRSAM.

Köszönöm a sok szép pillanatot az ügyfeleimnek, akikkel küzdelmes, fáradtságos, de mellette sikerélményekkel teli és igen, sokszor röhögésektől hangos napokat töltöttünk, köszönöm Nektek a bizalmat, a kitartást (mert az akkreditáció azért nem egyszerű küzdelem), a mosolyokat, a hitet és a profizmust!

Köszönöm Nektek, kedves olvasók a sok-sok kedves e-mailt, visszajelzést, jövőre is sok szép pillanatot és jó munkát kívánok Nektek.

És most kikapcs, viszlát januárban! :)

Mire jó a felnőttképzési akkreditáció?

Élénken él bennem, amikor anno, 2004-ben megszereztük az akkori cégünknek az intézményakkreditációt. Huhhh.
Akkor még "csak" programakkreditációs szakértő voltam, a programakkreditációt gond nélkül összeállítottam magamnak, azaz a cégemnek. Az intézményakkreditációs felkészüléssel viszont igen csak megszenvedtem.

Kb. másfél, két hónapig, amikor nem tanítottam, a pályázatot hegesztettem. Volt, aki kicsit besegített, de igazából az egészet én írtam. Néha úgy éreztem, éveket öregedtem a folyamat alatt. :))
Aztán felkészültem a helyszíni szemlére.

Sose felejtem el, kisebb ideggörccsel vártam a két szakértő kollégát. Hozzáteszem, ekkor még nem voltam intézményakkreditációs szakértő, tehát a saját cégem helyszíni szemléje volt az első helyszíni szemle, amit láttam. Azóta már részt vettem több mint 100-on, de az első, a saját cégemé, még most is élénken él bennem. Kicsit fagyos légkörben kezdődött, aztán feloldódott a hangulat és a végén a szakértők kijelentették, ilyen szépen adminisztrált és szép helyszínen lévő képzőt még nem láttak. :)) Jólesett és az eredmény végül feledtette a sok át nem aludt éjszakát. :)

Akkor a felnőttképzés után járó adókedvezmény volt, amiért érdemes volt az akkreditációt megcsinálni. Ma jóval színesebb a kép. Mire lehet jó az intézményakkreditáció?

1. Szakképzési hozzájárulásra oktathatsz.
Az összes képzésed, amely a felnőttképzési nyilvántartásodban szerepel és amely megfelel a kritériumoknak (részletesen lásd itt: 15/2009. (VII.24.) SzMM rendelet), elszámolható lesz a szakképzési alap terhére. Magyarországon, főleg a gazdasági válság kezdete óta az figyelhető meg, hogy a megrendelők (azaz a cégek) már szinte csak szakképzési hozzájárulás terhére rendelik meg a képzéseket. Tehát, ha van intézményakkreditációd, akkor beszállhatsz a céges képzési piacba, illetve nagyobb valószínűséggel tarthatod meg megrendeléseidet.

2. Pályázhatsz.
Gyakorlatilag az összes képzési pályázat intézményakkreditációs előfeltételt fogalmaz meg. Magyarul: ha szeretnél pályázni (képzések, képzések megtartása), akkor az intézményakkreditáció ezt lehetővé teszi a számodra.

3. Vizsgát szervezhetsz, akár OKJ-s, akár nyelvvizsgát.
Mindkettő megszervezéséhez szükséges jogosultsághoz az intézményakkreditációd segíteni fog. Szépíthetjük, ahogy akarjuk, de Magyarország: papírország. Remek a képzésed, és ha a képzés végén "papír" is van (akár OKJ-s, akár nyelvvizsga bizonyítvány, akár valamilyen hatósági bizonyítvány), akkor jóval több bevételre számíthatsz. Ha pedig Nálad lehet tanulni ÉS vizsgázni, az jelentős előnnyel járhat a képzések értékesítésénél.

4. Hab a tortán, hogy 2009, 2010-ben számos hatósági képzésnél bevezették az intézményakkreditációt, mint előfeltételt, tehát csak azok képezhetnek, akiknek ez megvan.

Az akkreditáció 2002. óta működik és az eltelt 8 évben azt lehetett megfigyelni, hogy egyre több jogosultsághoz, előnyhöz, állami pénz megszerzéséhez rendelték hozzá, mint előfeltételt, mint követelményt. Az előrejelzések azt mutatják, ez 2011-ben is így lesz.

Mire jó a felnőttképzési akkreditáció?

Élénken él bennem, amikor anno, 2004-ben megszereztük az akkori cégünknek az intézményakkreditációt. Huhhh.
Akkor még "csak" programakkreditációs szakértő voltam, a programakkreditációt gond nélkül összeállítottam magamnak, azaz a cégemnek. Az intézményakkreditációs felkészüléssel viszont igen csak megszenvedtem.

Kb. másfél, két hónapig, amikor nem tanítottam, a pályázatot hegesztettem. Volt, aki kicsit besegített, de igazából az egészet én írtam. Néha úgy éreztem, éveket öregedtem a folyamat alatt. :))
Aztán felkészültem a helyszíni szemlére.

Sose felejtem el, kisebb ideggörccsel vártam a két szakértő kollégát. Hozzáteszem, ekkor még nem voltam intézményakkreditációs szakértő, tehát a saját cégem helyszíni szemléje volt az első helyszíni szemle, amit láttam. Azóta már részt vettem több mint 100-on, de az első, a saját cégemé, még most is élénken él bennem. Kicsit fagyos légkörben kezdődött, aztán feloldódott a hangulat és a végén a szakértők kijelentették, ilyen szépen adminisztrált és szép helyszínen lévő képzőt még nem láttak. :)) Jólesett és az eredmény végül feledtette a sok át nem aludt éjszakát. :)

Akkor a felnőttképzés után járó adókedvezmény volt, amiért érdemes volt az akkreditációt megcsinálni. Ma jóval színesebb a kép. Mire lehet jó az intézményakkreditáció?

1. Szakképzési hozzájárulásra oktathatsz.
Az összes képzésed, amely a felnőttképzési nyilvántartásodban szerepel és amely megfelel a kritériumoknak (részletesen lásd itt: 15/2009. (VII.24.) SzMM rendelet), elszámolható lesz a szakképzési alap terhére. Magyarországon, főleg a gazdasági válság kezdete óta az figyelhető meg, hogy a megrendelők (azaz a cégek) már szinte csak szakképzési hozzájárulás terhére rendelik meg a képzéseket. Tehát, ha van intézményakkreditációd, akkor beszállhatsz a céges képzési piacba, illetve nagyobb valószínűséggel tarthatod meg megrendeléseidet.

2. Pályázhatsz.
Gyakorlatilag az összes képzési pályázat intézményakkreditációs előfeltételt fogalmaz meg. Magyarul: ha szeretnél pályázni (képzések, képzések megtartása), akkor az intézményakkreditáció ezt lehetővé teszi a számodra.

3. Vizsgát szervezhetsz, akár OKJ-s, akár nyelvvizsgát.
Mindkettő megszervezéséhez szükséges jogosultsághoz az intézményakkreditációd segíteni fog. Szépíthetjük, ahogy akarjuk, de Magyarország: papírország. Remek a képzésed, és ha a képzés végén "papír" is van (akár OKJ-s, akár nyelvvizsga bizonyítvány, akár valamilyen hatósági bizonyítvány), akkor jóval több bevételre számíthatsz. Ha pedig Nálad lehet tanulni ÉS vizsgázni, az jelentős előnnyel járhat a képzések értékesítésénél.

4. Hab a tortán, hogy 2009, 2010-ben számos hatósági képzésnél bevezették az intézményakkreditációt, mint előfeltételt, tehát csak azok képezhetnek, akiknek ez megvan.

Az akkreditáció 2002. óta működik és az eltelt 8 évben azt lehetett megfigyelni, hogy egyre több jogosultsághoz, előnyhöz, állami pénz megszerzéséhez rendelték hozzá, mint előfeltételt, mint követelményt. Az előrejelzések azt mutatják, ez 2011-ben is így lesz.

Változások 2009-2010-ben, 2. rész, avagy a feketeleves

Hétfőn a kellemes változásokról írtam.
Ma jönnek a nem túl kellemes változások 2009-ben és 2010-ben.
Íme, egy csokorral. :)

1. Az egyik legkellemetlenebb meglepetés volt 2010. január 1-el a digitális írástudás modulok bevezetése (szerencsére úgy hírlik, állítólag el fogják törölni, de azért most még érvényben van), azaz ha van egy programod, ami 240 óránál hosszabb és azt a programot állami támogatás terhére oktatod (pályázat, szakképzési hozzájárulás, bármi), akkor kötelező 2 digitális írástudás modult oktatnod. A költségeket Neked kell állnod.
Szerencsére azóta megjelent egy rendelet (innen a blogról letölthető), amelyben megtalálod, mely esetekben adhatsz felmentést ez alól. Éljen! :)

2. 2009. október 1-el a Munkaügyi Központ felnőttképzési ellenőrzésnél pénzre is büntethet (és meg is teszik, hozzáteszem), a mindenkori minimálbér 5-10-szereséig terjedő összegig.

3. 2009. október 1-el a felnőttképzési szerződésbe bele kell foglalnod, hogy amennyiben a felnőttképzési tevékenységtől eltiltanak, vagy felfüggesztenek, a kárt hogyan téríted meg a szolgáltatás igénybe vevőjének.

4. 2010. április 10. és 2010. május 14. között élt mindenki nagy kedvence, a felnőttképzés NAGY MANITU-ja, az a jogszabály, amely szerint egy akkreditált képzés egy modulja nem számított akkreditált képzésnek. Magyarul: ha volt egy 10 modulos akkreditált angol képzés, akkor annak 1 modulja nem számított akkreditált képzésnek, magyarul, nem számlázhattál rá MAA-s (áfamentes) számlát.

5. 2010. március 6-től a program-és intézményakkreditációhoz bizonyítanod kell (elég, ha kérsz az APEH-tól egy együttes adóigazolást) azt, hogy a cég/intézmény benne van a köztartozásmentes adózók listájában.

Változások 2009-2010-ben, 2. rész, avagy a feketeleves

Hétfőn a kellemes változásokról írtam.
Ma jönnek a nem túl kellemes változások 2009-ben és 2010-ben.
Íme, egy csokorral. :)

1. Az egyik legkellemetlenebb meglepetés volt 2010. január 1-el a digitális írástudás modulok bevezetése (szerencsére úgy hírlik, állítólag el fogják törölni, de azért most még érvényben van), azaz ha van egy programod, ami 240 óránál hosszabb és azt a programot állami támogatás terhére oktatod (pályázat, szakképzési hozzájárulás, bármi), akkor kötelező 2 digitális írástudás modult oktatnod. A költségeket Neked kell állnod.
Szerencsére azóta megjelent egy rendelet (innen a blogról letölthető), amelyben megtalálod, mely esetekben adhatsz felmentést ez alól. Éljen! :)

2. 2009. október 1-el a Munkaügyi Központ felnőttképzési ellenőrzésnél pénzre is büntethet (és meg is teszik, hozzáteszem), a mindenkori minimálbér 5-10-szereséig terjedő összegig.

3. 2009. október 1-el a felnőttképzési szerződésbe bele kell foglalnod, hogy amennyiben a felnőttképzési tevékenységtől eltiltanak, vagy felfüggesztenek, a kárt hogyan téríted meg a szolgáltatás igénybe vevőjének.

4. 2010. április 10. és 2010. május 14. között élt mindenki nagy kedvence, a felnőttképzés NAGY MANITU-ja, az a jogszabály, amely szerint egy akkreditált képzés egy modulja nem számított akkreditált képzésnek. Magyarul: ha volt egy 10 modulos akkreditált angol képzés, akkor annak 1 modulja nem számított akkreditált képzésnek, magyarul, nem számlázhattál rá MAA-s (áfamentes) számlát.

5. 2010. március 6-től a program-és intézményakkreditációhoz bizonyítanod kell (elég, ha kérsz az APEH-tól egy együttes adóigazolást) azt, hogy a cég/intézmény benne van a köztartozásmentes adózók listájában.

Közkívánatra! Változások 2009-2010-ben, 1. rész, a kellemes dolgok :)

Lassan-lassan az év a vége felé közeledik, jön a karácsony és a szilveszter, a kedvenc időszakom. :) Zsolt, a társam már szept. 1 óta hallgathatja tőlem kb. heti rendszerességgel: "The best part of the year is coming." Azaz jön az év legjobb része! :))

Mozgalmas egy esztendő volt, hogy finoman fogalmazzak. Gyakorlatilag már 2009. október 1-el megkezdődött az össznépi (értsd: felnőttképzési) mulatság, fanfár, lufik és bohócok nélkül. Ügyfeleim (ahogy egyik ügyfelem fogalmazta: "a Nép") kívánsága egybecseng a saját elképzelésemmel is, hogy összefoglalom a főbb változásokat. Úgyhogy, íme!

Jó "szórakozást"! Habár az már megvolt az év folyamán.
Először kezdem a jó változásokkal. Az optimizmus jegyében. :)


2009. október 1-el a következő pozitív változások történtek:


1. Megszűnt az SzTT (Szakmai Tanácsadó Testület) kötelezettség
Már akkreditált intézményeknek is fontos: 2009. október 1-től nem kell Szakmai Tanácsadó Testületet működtetni.

2. Megszűnt a képzési terv kötelezettség
Régen (azaz 2009. okt. 1. előtt, de mintha egy másik évszázad lenne :) minden évre előre meg kellett határozni az év végén, milyen képzések lesznek, mikor, milyen tárgyi és személyi feltételekkel. Ez nincsen 2009. október 1. óta. Egy papírral kevesebb.

3. Megszűnt a kétéves beszámoló kötelezettség
Szintén megszűnt a Munkaügyi Központnak kétévenként (a nyilvántartásba vételtől számítva, tehát ha 2004-es a felnőttképzési nyilvántartásod kezdete, akkor 2006. és 2008. év végén kellett ilyet leadni) beadandó kötelező felnőttképzési beszámoló. Tehát már 2009-ben és most 2010-ben sem kell ilyen.

4. A felnőttképzési nyilvántartás (a Munkaügyi Központnál) határozatlan időre szól
Tehát ha volt 2009. szeptember 30-án érvényes felnőttképzési nyilvántartásod a munkaügyi központnál, akkor az automatice határozatlan időre módosult, hiába van rajta mondjuk egy 2012-es lejárati dátum, nem kell meghosszabbítanod akkor.

Folyt. köv.

Közkívánatra! Változások 2009-2010-ben, 1. rész, a kellemes dolgok :)

Lassan-lassan az év a vége felé közeledik, jön a karácsony és a szilveszter, a kedvenc időszakom. :) Zsolt, a társam már szept. 1 óta hallgathatja tőlem kb. heti rendszerességgel: "The best part of the year is coming." Azaz jön az év legjobb része! :))

Mozgalmas egy esztendő volt, hogy finoman fogalmazzak. Gyakorlatilag már 2009. október 1-el megkezdődött az össznépi (értsd: felnőttképzési) mulatság, fanfár, lufik és bohócok nélkül. Ügyfeleim (ahogy egyik ügyfelem fogalmazta: "a Nép") kívánsága egybecseng a saját elképzelésemmel is, hogy összefoglalom a főbb változásokat. Úgyhogy, íme!

Jó "szórakozást"! Habár az már megvolt az év folyamán.
Először kezdem a jó változásokkal. Az optimizmus jegyében. :)


2009. október 1-el a következő pozitív változások történtek:


1. Megszűnt az SzTT (Szakmai Tanácsadó Testület) kötelezettség
Már akkreditált intézményeknek is fontos: 2009. október 1-től nem kell Szakmai Tanácsadó Testületet működtetni.

2. Megszűnt a képzési terv kötelezettség
Régen (azaz 2009. okt. 1. előtt, de mintha egy másik évszázad lenne :) minden évre előre meg kellett határozni az év végén, milyen képzések lesznek, mikor, milyen tárgyi és személyi feltételekkel. Ez nincsen 2009. október 1. óta. Egy papírral kevesebb.

3. Megszűnt a kétéves beszámoló kötelezettség
Szintén megszűnt a Munkaügyi Központnak kétévenként (a nyilvántartásba vételtől számítva, tehát ha 2004-es a felnőttképzési nyilvántartásod kezdete, akkor 2006. és 2008. év végén kellett ilyet leadni) beadandó kötelező felnőttképzési beszámoló. Tehát már 2009-ben és most 2010-ben sem kell ilyen.

4. A felnőttképzési nyilvántartás (a Munkaügyi Központnál) határozatlan időre szól
Tehát ha volt 2009. szeptember 30-án érvényes felnőttképzési nyilvántartásod a munkaügyi központnál, akkor az automatice határozatlan időre módosult, hiába van rajta mondjuk egy 2012-es lejárati dátum, nem kell meghosszabbítanod akkor.

Folyt. köv.

Kedvezményes intézményakkreditáció a közoktatásnak

Sokan közoktatásban dolgozók kérdeznek tőlem felnőttképzéssel és akkreditációval kapcsolatban és mindig megdöbbennek, amikor elmondom, a közoktatásnak mennyi kedvezményre van lehetősége a felnőttképzésben is.

Ha "csak" az intézményakkreditációt nézzük: közoktatási intézmények (akik OM azonosítóval rendelkeznek) a felnőttképzésben kedvezményesen tudnak intézményakkreditációt szerezni. Nem csak árban kedvezőbb, hanem az eljárásban is.
Tehát, ha közoktatási intézmény (nem csak szakképző iskolák, lehetnek gimnáziumok, általános iskolák is, bármi) intézményakkreditációt szeretne, akkor egy egyszerűsített eljárásban beadja az intézményakkreditációs pályázatot a FAT-nak.

Mit jelent a közoktatásnak az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás? 400 000 Ft eljárási díj helyett 100 000 Ft a közoktatásnak az eljárási díj, azaz máris 300 000 Ft-ot spórol egy magáncéghez, alapítványhoz, egyesülethez, egyházhoz stb. képest.

A másik fele: közoktatási intézménynél nincsen helyszíni szemle, azaz "csak" a pályázatot kell beadni a FAT-nak, de nem kell felkészülni helyszíni szemlére.
Igaz, a pályázatnak alaposabbnak és több mindenre kitérőnek kell lennie, érdemes több dokumentumot csatolni, hogy teljesebb legyen a kép. Hiszen nem jönnek ki a helyszínre a szakértők, tehát otthon, egyedül, a négy fal között hozzák meg a kollégák a döntést, ezért nagyon fontos, hogy minél több információ (ami az intézményakkreditációhoz tartozik) álljon rendelkezésükre.

Összegezve: közoktatási intézmény akkreditációjánál ugyan az intézményakkreditációs pályázatot alaposabban át kell gondolni és több dokumentumot érdemes csatolni, de ez a "hátrány" jóval felülírja az előnyöket: 100 000 Ft eljárási díj (a 400 000 Ft helyett) és nincs helyszíni szemle.

Kedvezményes intézményakkreditáció a közoktatásnak

Sokan közoktatásban dolgozók kérdeznek tőlem felnőttképzéssel és akkreditációval kapcsolatban és mindig megdöbbennek, amikor elmondom, a közoktatásnak mennyi kedvezményre van lehetősége a felnőttképzésben is.

Ha "csak" az intézményakkreditációt nézzük: közoktatási intézmények (akik OM azonosítóval rendelkeznek) a felnőttképzésben kedvezményesen tudnak intézményakkreditációt szerezni. Nem csak árban kedvezőbb, hanem az eljárásban is.
Tehát, ha közoktatási intézmény (nem csak szakképző iskolák, lehetnek gimnáziumok, általános iskolák is, bármi) intézményakkreditációt szeretne, akkor egy egyszerűsített eljárásban beadja az intézményakkreditációs pályázatot a FAT-nak.

Mit jelent a közoktatásnak az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás? 400 000 Ft eljárási díj helyett 100 000 Ft a közoktatásnak az eljárási díj, azaz máris 300 000 Ft-ot spórol egy magáncéghez, alapítványhoz, egyesülethez, egyházhoz stb. képest.

A másik fele: közoktatási intézménynél nincsen helyszíni szemle, azaz "csak" a pályázatot kell beadni a FAT-nak, de nem kell felkészülni helyszíni szemlére.
Igaz, a pályázatnak alaposabbnak és több mindenre kitérőnek kell lennie, érdemes több dokumentumot csatolni, hogy teljesebb legyen a kép. Hiszen nem jönnek ki a helyszínre a szakértők, tehát otthon, egyedül, a négy fal között hozzák meg a kollégák a döntést, ezért nagyon fontos, hogy minél több információ (ami az intézményakkreditációhoz tartozik) álljon rendelkezésükre.

Összegezve: közoktatási intézmény akkreditációjánál ugyan az intézményakkreditációs pályázatot alaposabban át kell gondolni és több dokumentumot érdemes csatolni, de ez a "hátrány" jóval felülírja az előnyöket: 100 000 Ft eljárási díj (a 400 000 Ft helyett) és nincs helyszíni szemle.

A zseniális oktató megoldása :)

Köszönöm szépen a beérkezett megoldásokat, gratulálok a sikeres megfejtőknek, küldtem is az ígért csekklistát. :)

És akkor íme, a játék megoldása. A játék feladványát itt elolvashatod:
http://akkreditacio.blogspot.com/2010/11/zsenialis-az-oktatod-megfelel.html

A megoldás pedig:
a kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontja szerint szakmai képzésnél az oktatónak muszáj, mind az elméletnél, mind a gyakorlatnál felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznie. Egyetlen engedményt tesz, gyakorlatnál lehet középfokú szakirányú végzettség is.

A kulcsszó a szakirányú végzettség. Ebből a szempontból a zseniális, 20 éve a szakmában tevékenykedő, felsőfokú végzettséggel és földrajz-biológia szakos tanári szakképzettségű oktatód akkreditált pénzügyi programot nem oktathat. Mert a földrajz-biológia nem szakirányú végzettség a pénzügyhöz. Akkor is, ha a zseniális oktató 20 éve a pénzügyi szektorban dolgozik és mindent tud a saját szakterületéről a pénzügyön belül.

Igen, hallom a felháborodás hangját. Ez van, nem tudunk ezzel a rendelettel mit csinálni. Viszont, ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditálni és azt akarjuk, hogy a zseniális oktató oktassa, akkor meg kell fordítani a kockát. És megint megnézni a fent említett kedvenc rendeletet. :)

Mit ír végzettségi előírásnak a rendelet általános képzésre? Felsőfokú végzettség. Belefér-e ebbe az előírásba a zseniális oktató? Bele. :)

Megoldás: ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditáltatni, ezzel az oktatóval, akkor érdemes átgondolni a program célját, hogy valóban szakmai-e. Ha ráhúzható, indokolható általános képzésként, akkor általános képzésként tudjuk akkreditáltatni és zseniális oktatónk oktathatja is.

A zseniális oktató megoldása :)

Köszönöm szépen a beérkezett megoldásokat, gratulálok a sikeres megfejtőknek, küldtem is az ígért csekklistát. :)

És akkor íme, a játék megoldása. A játék feladványát itt elolvashatod:
http://akkreditacio.blogspot.com/2010/11/zsenialis-az-oktatod-megfelel.html

A megoldás pedig:
a kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontja szerint szakmai képzésnél az oktatónak muszáj, mind az elméletnél, mind a gyakorlatnál felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznie. Egyetlen engedményt tesz, gyakorlatnál lehet középfokú szakirányú végzettség is.

A kulcsszó a szakirányú végzettség. Ebből a szempontból a zseniális, 20 éve a szakmában tevékenykedő, felsőfokú végzettséggel és földrajz-biológia szakos tanári szakképzettségű oktatód akkreditált pénzügyi programot nem oktathat. Mert a földrajz-biológia nem szakirányú végzettség a pénzügyhöz. Akkor is, ha a zseniális oktató 20 éve a pénzügyi szektorban dolgozik és mindent tud a saját szakterületéről a pénzügyön belül.

Igen, hallom a felháborodás hangját. Ez van, nem tudunk ezzel a rendelettel mit csinálni. Viszont, ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditálni és azt akarjuk, hogy a zseniális oktató oktassa, akkor meg kell fordítani a kockát. És megint megnézni a fent említett kedvenc rendeletet. :)

Mit ír végzettségi előírásnak a rendelet általános képzésre? Felsőfokú végzettség. Belefér-e ebbe az előírásba a zseniális oktató? Bele. :)

Megoldás: ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditáltatni, ezzel az oktatóval, akkor érdemes átgondolni a program célját, hogy valóban szakmai-e. Ha ráhúzható, indokolható általános képzésként, akkor általános képzésként tudjuk akkreditáltatni és zseniális oktatónk oktathatja is.

Zseniális az oktatód, megfelel a végzettsége is?

Van kedved egy kis játékra?
Apró agytorna, vigyázz, csavaros feladvány lesz. :)

Küldd be a jogszabályilag helyes választ és kapsz egy csekklistát a képzések adminisztrációjához 


Tegyük fel, hogy van egy tanfolyamod, amelyre van egy zseniális oktatód. Szakmai képzés (nem OKJ-s), mondjuk pénzügyi képzés és mellé még speciális is, speciális gyakorlati tapasztalatot igényel.

Az egész országban csak és kizárólag a zseniális oktatód oktatja azt az adott dolgot, már vagy 10 éve. Elismert szakember, elismert oktató. Felsőfokú végzettsége van, tanár.
Nem pénzügy tanár, hanem mondjuk földrajz-biológia szakos. Igaz, hogy már 20 éve nem dolgozik földrajz-biológia szakos tanárként. Pénzügyi területen dolgozik, 20 éves tapasztalata van, speciális szakterülettel. Amit oktat. Eredményesen.

Kérdés: akkreditációs rendelet értelmében ezt az oktatót elfogadja a szakértő, a FAT programakkreditációnál? Még egyszer: eredetileg a képzés szakmai képzés.
Ha elfogadja, akkor indokold meg, miért fogadja el.
Ha nagyobb eséllyel nem fogadja el bármi miatt, akkor hogyan tudod megoldani, hogy akkreditált képzésed legyen és ez az oktató oktathassa.

A megoldást a poszt címében és a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontjában leled.

Ha van kedved játszani, küld el nekem a megoldást 2010. november 12., éjfélig.
Ide küldd: infokukacfelnottkepzesiakkreditacioponthu

Ha a fenti határidőig beküldöd a jogszabályilag és gyakorlatban is kivitelezhető helyes válasz(oka)t, akkor küldök Neked egy csekklistát, amely a képzések adminisztrációjánál lesz segítségedre.

A megoldást 2010. november 15-én olvashatod itt a blogon.

Sok sikert!

Zseniális az oktatód, megfelel a végzettsége is?

Van kedved egy kis játékra?
Apró agytorna, vigyázz, csavaros feladvány lesz. :)

Küldd be a jogszabályilag helyes választ és kapsz egy csekklistát a képzések adminisztrációjához 


Tegyük fel, hogy van egy tanfolyamod, amelyre van egy zseniális oktatód. Szakmai képzés (nem OKJ-s), mondjuk pénzügyi képzés és mellé még speciális is, speciális gyakorlati tapasztalatot igényel.

Az egész országban csak és kizárólag a zseniális oktatód oktatja azt az adott dolgot, már vagy 10 éve. Elismert szakember, elismert oktató. Felsőfokú végzettsége van, tanár.
Nem pénzügy tanár, hanem mondjuk földrajz-biológia szakos. Igaz, hogy már 20 éve nem dolgozik földrajz-biológia szakos tanárként. Pénzügyi területen dolgozik, 20 éves tapasztalata van, speciális szakterülettel. Amit oktat. Eredményesen.

Kérdés: akkreditációs rendelet értelmében ezt az oktatót elfogadja a szakértő, a FAT programakkreditációnál? Még egyszer: eredetileg a képzés szakmai képzés.
Ha elfogadja, akkor indokold meg, miért fogadja el.
Ha nagyobb eséllyel nem fogadja el bármi miatt, akkor hogyan tudod megoldani, hogy akkreditált képzésed legyen és ez az oktató oktathassa.

A megoldást a poszt címében és a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontjában leled.

Ha van kedved játszani, küld el nekem a megoldást 2010. november 12., éjfélig.
Ide küldd: infokukacfelnottkepzesiakkreditacioponthu

Ha a fenti határidőig beküldöd a jogszabályilag és gyakorlatban is kivitelezhető helyes válasz(oka)t, akkor küldök Neked egy csekklistát, amely a képzések adminisztrációjánál lesz segítségedre.

A megoldást 2010. november 15-én olvashatod itt a blogon.

Sok sikert!

Paragrafusok: szabály, útmutató, javaslat, vagy mi?

Ugyan vannak a felnőttképzési jogszabályokban paragrafusok, amelyek dodonai megfogalmazásokkal "szórakoztatják" a tisztelt nagyérdeműt, viszont vannak olyan paragrafusok, jó sok, amelyek tételesen elmondják Neked, mi a teendő. "Csak" értelmezni kell őket. :)

Jó párszor találkoztam már a következővel: az adott cég/intézmény pontosan tudja, hogy a felnőttképzési törvény szerint pl. a felnőttképzési szerződésben tételesen minek kell szerepelnie, mégis kihagy egy-két pontot, gondolván, az rá nem vonatkozik.

Sajnos, de.
Igen, tudom, különös perverzió a jogszabályok olvasásának és értelmezésének élvezete, régebben még én is a legmélyebb álomba akkor szenderültem, amikor jogszabályokat próbáltam olvasni :), DE (mindig van egy de): ha az állam pénzét szeretnéd elnyerni (szakképzési hozzájárulás, pályázatok), akkor az állam által alkotott jogszabályokat be kell tartanod, illetve tudnod kell, hogyan és miként vonatkoznak Rád.

Tehát még akkor is, ha egy pont szorosan Rád nem vonatkozik.
Mondjuk a felnőttképzési szerződésben tréning cégeknél pl. "a vizsgára történő bocsátás feltételei" c. pont. Ebben az esetben kiírod azt, hogy
"Vizsgára történő bocsátás feltételei: a képzés nem zárul vizsgával."
Viszont ha kihagysz pontokat, akkor gyakorlatilag a saját fejedet teszed be a guillotinba. Ha sok kis hiba van sok dokumentumban, akkor az könnyen végzetes lehet.

Sokak történetét írom most le, íme:

Az első intézményakkreditációs helyszíni szemlén mondjuk kifogsz egy jóindulatú, elnézőbb szakértőt, aki átnéz mindent, talál egy-két hibát, de úgy írja meg a jegyzőkönyvet, hiszen látja, hogy alapvetően jól működsz, hogy egy egyszerű hiánypótlással megszerzed az akkreditációt. Elmondja, mit kell javítanod, korrigálsz is, de nem veszed annyira véresen komolyan, illetve az évek múltával halványodik az emlék.
Megnyugszol, azt gondolod, minden rendben, mehet minden tovább.

Aztán négy év elteltével eljön a megújítás ideje, vagy, még "jobb": akkreditációs ellenőrzés. Felkészülsz rá, de nem izzadsz és nincsenek rémálmaid, hiszen a múltkor is átmentél. Igen ám, de ezúttal kapsz olyan szakértőket, akik viszont kőkeményen betartatják a jogszabályokat (hozzáteszem: ez a dolgunk), nem nézik el, hogy Te szakmailag rendben vagy és születik egy olyan jegyzőkönyv, amely tele van nem-megfelelőséggel. Ez lesz az a pont, ahol viszont elkezdesz majd izzadni.

Ha ellenőrzésnél történik ez, akkor ezzel az intézményakkreditáció visszavonását kockáztatod. Ha újbóli akkreditációról van szó, akkor az akkreditáció meghosszabbítását.

Mi éri meg jobban? Az örök kérdés: hogyan és milyen keretek közt érdemes működni. Egy dolog tuti: jelen pillanatban, nagyon úgy tűnik, az állam fújja a nótát a szakképzés, felnőttképzés játékában a pályázatokkal, a szakképzési hozzájárulással.
Tartsd be a játékszabályokat, hogy nyugodtan tudjál játszani.

Paragrafusok: szabály, útmutató, javaslat, vagy mi?

Ugyan vannak a felnőttképzési jogszabályokban paragrafusok, amelyek dodonai megfogalmazásokkal "szórakoztatják" a tisztelt nagyérdeműt, viszont vannak olyan paragrafusok, jó sok, amelyek tételesen elmondják Neked, mi a teendő. "Csak" értelmezni kell őket. :)

Jó párszor találkoztam már a következővel: az adott cég/intézmény pontosan tudja, hogy a felnőttképzési törvény szerint pl. a felnőttképzési szerződésben tételesen minek kell szerepelnie, mégis kihagy egy-két pontot, gondolván, az rá nem vonatkozik.

Sajnos, de.
Igen, tudom, különös perverzió a jogszabályok olvasásának és értelmezésének élvezete, régebben még én is a legmélyebb álomba akkor szenderültem, amikor jogszabályokat próbáltam olvasni :), DE (mindig van egy de): ha az állam pénzét szeretnéd elnyerni (szakképzési hozzájárulás, pályázatok), akkor az állam által alkotott jogszabályokat be kell tartanod, illetve tudnod kell, hogyan és miként vonatkoznak Rád.

Tehát még akkor is, ha egy pont szorosan Rád nem vonatkozik.
Mondjuk a felnőttképzési szerződésben tréning cégeknél pl. "a vizsgára történő bocsátás feltételei" c. pont. Ebben az esetben kiírod azt, hogy
"Vizsgára történő bocsátás feltételei: a képzés nem zárul vizsgával."
Viszont ha kihagysz pontokat, akkor gyakorlatilag a saját fejedet teszed be a guillotinba. Ha sok kis hiba van sok dokumentumban, akkor az könnyen végzetes lehet.

Sokak történetét írom most le, íme:

Az első intézményakkreditációs helyszíni szemlén mondjuk kifogsz egy jóindulatú, elnézőbb szakértőt, aki átnéz mindent, talál egy-két hibát, de úgy írja meg a jegyzőkönyvet, hiszen látja, hogy alapvetően jól működsz, hogy egy egyszerű hiánypótlással megszerzed az akkreditációt. Elmondja, mit kell javítanod, korrigálsz is, de nem veszed annyira véresen komolyan, illetve az évek múltával halványodik az emlék.
Megnyugszol, azt gondolod, minden rendben, mehet minden tovább.

Aztán négy év elteltével eljön a megújítás ideje, vagy, még "jobb": akkreditációs ellenőrzés. Felkészülsz rá, de nem izzadsz és nincsenek rémálmaid, hiszen a múltkor is átmentél. Igen ám, de ezúttal kapsz olyan szakértőket, akik viszont kőkeményen betartatják a jogszabályokat (hozzáteszem: ez a dolgunk), nem nézik el, hogy Te szakmailag rendben vagy és születik egy olyan jegyzőkönyv, amely tele van nem-megfelelőséggel. Ez lesz az a pont, ahol viszont elkezdesz majd izzadni.

Ha ellenőrzésnél történik ez, akkor ezzel az intézményakkreditáció visszavonását kockáztatod. Ha újbóli akkreditációról van szó, akkor az akkreditáció meghosszabbítását.

Mi éri meg jobban? Az örök kérdés: hogyan és milyen keretek közt érdemes működni. Egy dolog tuti: jelen pillanatban, nagyon úgy tűnik, az állam fújja a nótát a szakképzés, felnőttképzés játékában a pályázatokkal, a szakképzési hozzájárulással.
Tartsd be a játékszabályokat, hogy nyugodtan tudjál játszani.

Beszéljünk a minőségirányítási rendszerről

Ha szeretnél intézményakkreditációt, akkor előbb-utóbb belebotlasz a minőségirányítási rendszerbe, mint olyanba. Nagyon-nagyon sok a téveszme ezzel is, mint sok minden mással kapcsolatban, főleg, ami az intézményakkreditációban betöltött szerepét illeti.

Hallottam már olyat is, hogy egy meglehetősen vérfagyasztó helyszíni szemlén (ahol én nem voltam ott, csak hallottam róla, még mielőtt valaki magára venné :))),  az egyik szakértő fitymálva nézegette az amúgy minden jogszabálynak megfelelő minőségirányítási rendszert és közölte az intézmény megdöbbent képviselőjével, hogy a minőségirányítási rendszer "vázlatos" és szerinte ez nem felel meg.
Erre szoktam azt mondani, hogy ha a minőségirányítási rendszerben mindent leírsz, amit kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 7. § (2) bekezdése tartalmaz, akkor a minőségirányítási rendszered rendben van.

Melyek a leggyakoribb hibák a minőségirányítási rendszert illetően?

- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs ahhoz, ahogy valójában az adott cég csinál
- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs az akkreditációs bibliában (a 24/2004-es FMM rendelet) foglaltakhoz
- túlbonyolítva leírják, ahogy szeretnének működni, de igazából nem úgy működnek, viszont egy ellenőrzésnél ebbe simán bele lehet bukni
- csomó mindent leírnak, csak hiányoznak pontok, amelyek viszont a 24-es rendelet szerint kellenek

Mi a legjobb megoldás? Írj a minőségirányítási kézikönyvbe mindent, amit a rendelet kér (lásd felül), és szabatosan, nem túl bő lére eresztve írd le, hogyan csináljátok ezt.

Beszéljünk a minőségirányítási rendszerről

Ha szeretnél intézményakkreditációt, akkor előbb-utóbb belebotlasz a minőségirányítási rendszerbe, mint olyanba. Nagyon-nagyon sok a téveszme ezzel is, mint sok minden mással kapcsolatban, főleg, ami az intézményakkreditációban betöltött szerepét illeti.

Hallottam már olyat is, hogy egy meglehetősen vérfagyasztó helyszíni szemlén (ahol én nem voltam ott, csak hallottam róla, még mielőtt valaki magára venné :))),  az egyik szakértő fitymálva nézegette az amúgy minden jogszabálynak megfelelő minőségirányítási rendszert és közölte az intézmény megdöbbent képviselőjével, hogy a minőségirányítási rendszer "vázlatos" és szerinte ez nem felel meg.
Erre szoktam azt mondani, hogy ha a minőségirányítási rendszerben mindent leírsz, amit kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 7. § (2) bekezdése tartalmaz, akkor a minőségirányítási rendszered rendben van.

Melyek a leggyakoribb hibák a minőségirányítási rendszert illetően?

- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs ahhoz, ahogy valójában az adott cég csinál
- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs az akkreditációs bibliában (a 24/2004-es FMM rendelet) foglaltakhoz
- túlbonyolítva leírják, ahogy szeretnének működni, de igazából nem úgy működnek, viszont egy ellenőrzésnél ebbe simán bele lehet bukni
- csomó mindent leírnak, csak hiányoznak pontok, amelyek viszont a 24-es rendelet szerint kellenek

Mi a legjobb megoldás? Írj a minőségirányítási kézikönyvbe mindent, amit a rendelet kér (lásd felül), és szabatosan, nem túl bő lére eresztve írd le, hogyan csináljátok ezt.

Óóóó, azok a minőségcélok...

Sokszor szembesülök gondterhelten tűnődő pillantásokkal, amikor intézmények elgondolkodnak a minőségcélokon. Mondhatod, hogy micsoda? Mik azok a minőségcélok? Pont ez az, amit szoktak tőlem is kérdezni az intézmények/cégek képviselői.

Nos, kérlek szépen, ha intézményakkreditációért folyamodsz, akkor mindenképpen kell legyen a talomban az intézményednek/cégednek az adott tárgyévre vonatkozó minőségcéloknak. És fejlesztési tervnek is.
Ilyenkor szokott előjönni a kérdés, hogy micsa? Mi a különbség a kettő között?

Egyszerű. A jogszabályok szerint a minőségcéloknak mérhetőeknek kell lenniük, alkalmasnak az objektív értékelésre. Magyarul: számszerűsíthető dolgok, amelyek a képzést fejlesztését célozzák. Mondjuk 10 db szakkönyv beszerzése, amelyekből módszertani felkészítést csinálunk az oktatóknak. Ez mérhető és objektíven értékelhető is, hiszen a könyveket meg tudod számolni, a továbbképzést meg tudod tartani.

A fejlesztési tervvel kapcsolatban viszont semmilyen tartalmi támpontot nem ad a kedvenc akkreditációs jogszabályunk, csak annyit mond nekünk dodonai módon megfogalmazva, hogy az önértékelés alapján kell megfogalmazni. Nesze semmi, fogd meg jól. Egyik szakértő kollégám, kellő humorérzékkel, és hozzáteszem, totál jogosan, egyszer azt mondta, hogy ha a jogszabályt nézzük, akkor fogok egy üres A4-es lapot, ráírom, hogy fejlesztési terv és megvagyok, senki sem mondhatja, hogy nem a jogszabálynak megfelelően jártam el. :))))

Ezt azért nem javasolnám Neked, habár jogszabályra hivatkozva simán védhető, főleg, ha az önértékelésben azt hozod ki, hogy igazából frankók vagytok, nincs itt fejlesztésre szükség. :) A fejlesztési tervre szoktam azt mondani: bármit leírhatsz, ami az önértékelés alapján fejlesztésre szorul, a fantáziádra van bízva.
Pl. az intézmény stratégiája: a legjobb iskola leszek az egész univerzumban! Előre a világuralomért!
:)))

Viccet félre: minőségcélok lényege a számszerűsíthetőség, a mérhetőség, a fejlesztési terv meg jobban a kreatív fantázia birodalma, szigorúan persze az önértékelés talaján állva.

Jó fantáziálást és számolást kívánok Neked! :)

Óóóó, azok a minőségcélok...

Sokszor szembesülök gondterhelten tűnődő pillantásokkal, amikor intézmények elgondolkodnak a minőségcélokon. Mondhatod, hogy micsoda? Mik azok a minőségcélok? Pont ez az, amit szoktak tőlem is kérdezni az intézmények/cégek képviselői.

Nos, kérlek szépen, ha intézményakkreditációért folyamodsz, akkor mindenképpen kell legyen a talomban az intézményednek/cégednek az adott tárgyévre vonatkozó minőségcéloknak. És fejlesztési tervnek is.
Ilyenkor szokott előjönni a kérdés, hogy micsa? Mi a különbség a kettő között?

Egyszerű. A jogszabályok szerint a minőségcéloknak mérhetőeknek kell lenniük, alkalmasnak az objektív értékelésre. Magyarul: számszerűsíthető dolgok, amelyek a képzést fejlesztését célozzák. Mondjuk 10 db szakkönyv beszerzése, amelyekből módszertani felkészítést csinálunk az oktatóknak. Ez mérhető és objektíven értékelhető is, hiszen a könyveket meg tudod számolni, a továbbképzést meg tudod tartani.

A fejlesztési tervvel kapcsolatban viszont semmilyen tartalmi támpontot nem ad a kedvenc akkreditációs jogszabályunk, csak annyit mond nekünk dodonai módon megfogalmazva, hogy az önértékelés alapján kell megfogalmazni. Nesze semmi, fogd meg jól. Egyik szakértő kollégám, kellő humorérzékkel, és hozzáteszem, totál jogosan, egyszer azt mondta, hogy ha a jogszabályt nézzük, akkor fogok egy üres A4-es lapot, ráírom, hogy fejlesztési terv és megvagyok, senki sem mondhatja, hogy nem a jogszabálynak megfelelően jártam el. :))))

Ezt azért nem javasolnám Neked, habár jogszabályra hivatkozva simán védhető, főleg, ha az önértékelésben azt hozod ki, hogy igazából frankók vagytok, nincs itt fejlesztésre szükség. :) A fejlesztési tervre szoktam azt mondani: bármit leírhatsz, ami az önértékelés alapján fejlesztésre szorul, a fantáziádra van bízva.
Pl. az intézmény stratégiája: a legjobb iskola leszek az egész univerzumban! Előre a világuralomért!
:)))

Viccet félre: minőségcélok lényege a számszerűsíthetőség, a mérhetőség, a fejlesztési terv meg jobban a kreatív fantázia birodalma, szigorúan persze az önértékelés talaján állva.

Jó fantáziálást és számolást kívánok Neked! :)

Akkreditált képzés intézményakkreditációhoz

Mivel sok félreértés van ez ügyben, ezért gondoltam, itt is eloszlatom a kétségeket.
Jelen jogszabályi állás szerint, (na jó, végül is, ezt gyakorlatilag minden posztomhoz kiírhatnám, sőt, lehetne ez a mottó is: "jelen jogszabályi állás szerint") ha intézményakkreditációt akarsz, akkor előbb meg kell szerezned a programakkreditációt egy képzésre. Ahogy kedvenc felnőttképzési törvényünk 12. § (3) bekezdése fogalmaz:

"Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson."

Azaz beadod a programakkreditációt, és amikor a FAT rábólint, azaz van érvényes programakkreditációd, akkor UTÁNA megvalósítod a képzést, magyarul megtartod a tanfolyamot. Amikor pedig vége a tanfolyásnak, UTÁNA beadhatod az intézményakkreditációt. Nagyon sokan nincsenek ezzel tisztában és bukhat ezen az intézményakkreditációjuk. Hozzáteszem, ugyanezt a forgatókönyvet javasolnám EPA esetében is.

Mi is az az EPA? Az EPA az egyszerűsített programakkreditáció, azaz amikor mástól átveszed/megveszed a programot, utána egyszerűsített eljárás keretében beadod a FAT-nak.

Na most, a jogszabály (felnőttképzési törvény) nem mondja ki egyértelműen, hogy EPA esetében a megvalósítás mikor is kell, hogy legyen, hiszen csak azt mondja, hogy akkreditált képzési programmal kell rendelkezzél, azt nem mondja, hogy általad akkreditált képzési programmal kell rendelkezzél. Már pedig, ha valakitől átveszel egy akkreditált programot, szerződéssel és számlával, akkor ez azt jelenti, hogy legálisan Te rendelkezel azzal az akkreditált programmal.

Azaz EPA-nal nem egyértelmű, mikor kell megvalósítanod a képzést, akkor, amikor átvetted a már akkreditált programot a másik intézménytől, vagy amikor a FAT az egyszerűsített programakkreditációra is rámondta az áment.

Ugyan a jogszabály megfogalmazását lehet többféleképpen értelmezni és meg is lehet védeni az értelmezést, EPA-nal is tégy úgy, mint normál programakkreditációnál, akkor valósítsd meg a képzést, amikor az EPA-ra is igent mondott a FAT.
Saját lelki egészséged és békéd megőrzése fontos, ráadásul így a FAT-nak is munkát spórolsz.

Akkreditált képzés intézményakkreditációhoz

Mivel sok félreértés van ez ügyben, ezért gondoltam, itt is eloszlatom a kétségeket.
Jelen jogszabályi állás szerint, (na jó, végül is, ezt gyakorlatilag minden posztomhoz kiírhatnám, sőt, lehetne ez a mottó is: "jelen jogszabályi állás szerint") ha intézményakkreditációt akarsz, akkor előbb meg kell szerezned a programakkreditációt egy képzésre. Ahogy kedvenc felnőttképzési törvényünk 12. § (3) bekezdése fogalmaz:

"Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson."

Azaz beadod a programakkreditációt, és amikor a FAT rábólint, azaz van érvényes programakkreditációd, akkor UTÁNA megvalósítod a képzést, magyarul megtartod a tanfolyamot. Amikor pedig vége a tanfolyásnak, UTÁNA beadhatod az intézményakkreditációt. Nagyon sokan nincsenek ezzel tisztában és bukhat ezen az intézményakkreditációjuk. Hozzáteszem, ugyanezt a forgatókönyvet javasolnám EPA esetében is.

Mi is az az EPA? Az EPA az egyszerűsített programakkreditáció, azaz amikor mástól átveszed/megveszed a programot, utána egyszerűsített eljárás keretében beadod a FAT-nak.

Na most, a jogszabály (felnőttképzési törvény) nem mondja ki egyértelműen, hogy EPA esetében a megvalósítás mikor is kell, hogy legyen, hiszen csak azt mondja, hogy akkreditált képzési programmal kell rendelkezzél, azt nem mondja, hogy általad akkreditált képzési programmal kell rendelkezzél. Már pedig, ha valakitől átveszel egy akkreditált programot, szerződéssel és számlával, akkor ez azt jelenti, hogy legálisan Te rendelkezel azzal az akkreditált programmal.

Azaz EPA-nal nem egyértelmű, mikor kell megvalósítanod a képzést, akkor, amikor átvetted a már akkreditált programot a másik intézménytől, vagy amikor a FAT az egyszerűsített programakkreditációra is rámondta az áment.

Ugyan a jogszabály megfogalmazását lehet többféleképpen értelmezni és meg is lehet védeni az értelmezést, EPA-nal is tégy úgy, mint normál programakkreditációnál, akkor valósítsd meg a képzést, amikor az EPA-ra is igent mondott a FAT.
Saját lelki egészséged és békéd megőrzése fontos, ráadásul így a FAT-nak is munkát spórolsz.

Bődületes baromságok

Gondoltam, összegyűjtöm egy kellemes kis csokorba azokat a bődületes baromságokat, amelyek keringenek az intézményi akkreditációval kapcsolatban.
FIGYELEM: az alább felsoroltak baromságok, ahogy a cím is mondja. Pletykák, nulla valóságalappal, ezek NEM kellenek az akkreditációhoz. Jelen jogszabályok szerint.
Tévhitek. Aki komolyan veszi őket, magára vessen. Jó szórakozást! :)))
Bődületes baromság #1: "Az intézményakkreditációhoz kötelező az ISO."

Aha. Biztos egy ISO-ban érdekelt terjesztette el ezt, hihetetlen, amióta akkreditációval foglalkozom (2003.) azóta ez a baromság egy cseppet sem vesztett "népszerűségéből".

Bődületes baromság #2: "Az intézményakkreditációhoz kötelező a több év működés."

Ez még régen sem volt igaz, már nem is emlékszem, mikor, de mintha 2004. tájékán törölték volna el azt a régi szabályt, hogy 1 év működés kellett az akkreditációhoz. Most nem kell. Vadiúj céget is akkreditáltathatsz, 1 megvalósított programmal.


Bődületes baromság #3: "Az intézményakkreditációhoz kötelező alkalmazni a képzési vezetőt."

Aha. Ezt meg biztosan egy munkavállaló terjesztette el. :) A felnőttképzésben nem kötelező a képzési vezetőnek, vagy az oktatóknak alkalmazottnak lenniük, a megbízási és a vállalkozói szerződés is elfogadott.

Bődületes baromság #4: "Az intézményakkreditációhoz kötelező minden képzésemet programakkreditáltatni."

Aha. Ezt valószínűleg egy szakértő terjeszthette el, vagy egy képző, aki ilyetén módon akarta irtani a konkurenciát. :) Lényeg: az intézményakkreditációhoz egy darab képzési programot is bőven elég programakkreditáltatni, majd azt a képzést megvalósítani.

Bődületes baromságok

Gondoltam, összegyűjtöm egy kellemes kis csokorba azokat a bődületes baromságokat, amelyek keringenek az intézményi akkreditációval kapcsolatban.
FIGYELEM: az alább felsoroltak baromságok, ahogy a cím is mondja. Pletykák, nulla valóságalappal, ezek NEM kellenek az akkreditációhoz. Jelen jogszabályok szerint.
Tévhitek. Aki komolyan veszi őket, magára vessen. Jó szórakozást! :)))
Bődületes baromság #1: "Az intézményakkreditációhoz kötelező az ISO."

Aha. Biztos egy ISO-ban érdekelt terjesztette el ezt, hihetetlen, amióta akkreditációval foglalkozom (2003.) azóta ez a baromság egy cseppet sem vesztett "népszerűségéből".

Bődületes baromság #2: "Az intézményakkreditációhoz kötelező a több év működés."

Ez még régen sem volt igaz, már nem is emlékszem, mikor, de mintha 2004. tájékán törölték volna el azt a régi szabályt, hogy 1 év működés kellett az akkreditációhoz. Most nem kell. Vadiúj céget is akkreditáltathatsz, 1 megvalósított programmal.


Bődületes baromság #3: "Az intézményakkreditációhoz kötelező alkalmazni a képzési vezetőt."

Aha. Ezt meg biztosan egy munkavállaló terjesztette el. :) A felnőttképzésben nem kötelező a képzési vezetőnek, vagy az oktatóknak alkalmazottnak lenniük, a megbízási és a vállalkozói szerződés is elfogadott.

Bődületes baromság #4: "Az intézményakkreditációhoz kötelező minden képzésemet programakkreditáltatni."

Aha. Ezt valószínűleg egy szakértő terjeszthette el, vagy egy képző, aki ilyetén módon akarta irtani a konkurenciát. :) Lényeg: az intézményakkreditációhoz egy darab képzési programot is bőven elég programakkreditáltatni, majd azt a képzést megvalósítani.

Szerződjek, ne szerződjek, kivel szerződjek?

Azt szoktam mondani: ha alkalmazottat akarsz felvenni, előbb olvasd el és értelmezd (vagy kérj fel valakit, hogy értelmezze) a Munka Törvénykönyvét. Ugyanez érvényes a felnőttképzésre is: ha felnőtteket akarsz képezni, olvasd el és értelmezd (vagy kérj fel valakit, hogy értelmezze) a felnőttképzési törvényt. :)

Van egy felnőttképzési törvényünk, a 2001. évi CI-es. Ez MINDEN felnőttképzőre érvényes, teljesen mindegy, hogy akkreditált, vagy nem, aki felnőtteket képez (tanfolyamok, tréningek), vonatkozik rá a felnőttképzési törvény.
Ebben pedig van a 20. §, amelyben le van írva, hogy a képző és a képzésben résztvevő felnőttképzési szerződést köt. Magyarul: minden résztvevővel felnőttképzési szerződést kell kötnöd, akkor is, ha egy megrendelő cég delegálja őt a képzésbe.

A felnőttképzési szerződésről már többször írtam, nyugodtan nézd meg a korábbi blogbejegyzéseket, hogy tartalmilag mi kell, hogy benne legyen. Ettől, sajna, de való, nem térhetsz el.

Ha pedig megrendelő cég küldi az embereket a képzésbe, akkor a megrendelővel kötsz egy szolgáltatási szerződést, a résztvevőkkel pedig egy felnőttképzésit. Az oktatókkal köthetsz alvállalkozóit, megbízásit, vagy lehetnek alkalmazottak is.

Szerződjek, ne szerződjek, kivel szerződjek?

Azt szoktam mondani: ha alkalmazottat akarsz felvenni, előbb olvasd el és értelmezd (vagy kérj fel valakit, hogy értelmezze) a Munka Törvénykönyvét. Ugyanez érvényes a felnőttképzésre is: ha felnőtteket akarsz képezni, olvasd el és értelmezd (vagy kérj fel valakit, hogy értelmezze) a felnőttképzési törvényt. :)

Van egy felnőttképzési törvényünk, a 2001. évi CI-es. Ez MINDEN felnőttképzőre érvényes, teljesen mindegy, hogy akkreditált, vagy nem, aki felnőtteket képez (tanfolyamok, tréningek), vonatkozik rá a felnőttképzési törvény.
Ebben pedig van a 20. §, amelyben le van írva, hogy a képző és a képzésben résztvevő felnőttképzési szerződést köt. Magyarul: minden résztvevővel felnőttképzési szerződést kell kötnöd, akkor is, ha egy megrendelő cég delegálja őt a képzésbe.

A felnőttképzési szerződésről már többször írtam, nyugodtan nézd meg a korábbi blogbejegyzéseket, hogy tartalmilag mi kell, hogy benne legyen. Ettől, sajna, de való, nem térhetsz el.

Ha pedig megrendelő cég küldi az embereket a képzésbe, akkor a megrendelővel kötsz egy szolgáltatási szerződést, a résztvevőkkel pedig egy felnőttképzésit. Az oktatókkal köthetsz alvállalkozóit, megbízásit, vagy lehetnek alkalmazottak is.

Hogy hívnak?

Mi, emberek, mint a víz, szeretjük a könnyebb, egyszerűbb utat választani. Ezért is (többek között) tudtunk kiemelkedni az állatvilágból, a felfedezések is ezért indultak/indulnak el, többek között.

Ez az előny. A hátrány az, hogy mivel mindenben a kisebb ellenállást keressük (és találjuk meg), ezért olyan helyzetekben is ezt választjuk, ahol kárunkra válik eme természetünk. Ilyen pl. a jólismert, az örökzöld, a mindenki által tisztelt és szeretett, a kedvenc, a nagy Manitu: a képzések adminisztrációja. Itt is a kisebb ellenállást keressük, a probléma akkor van, ha mindez jogszabályba ütközik.

Ez különösen érvényes a képzések megnevezésére.
Ha azt a nevet adtad a képzésnek, hogy: Rózsaszín lámpabúrák kezelése esős időben, akkor nem elég a képzési adminisztrációra csak azt írni, hogy "Rózsaszín lámpabúra", esetleg R. lámpabúra.

Ki kell írni mindig a képzés teljes nevét, ami a felnőttképzési nyilvántartásban szerepel. 
Ha ez a Rózsaszín lámpabúrák kezelése esős időben, akkor azt.

Mert ha nem, akkor nem a felnőttképzési nyilvántartásban szereplő képzést végzed, megbüntethetnek a minimálbér 5-10-szereséig terjedő összegre.
Ha meg akkreditált a program, akkor egy intézményakkreditációs helyszíni szemlén erre simán beírja egy szakértő a jegyzőkönyvbe, hogy nem az akkreditált programot valósítottad meg.

Konklúzió: nem mindegy, milyen nevet adsz a képzéseknek. Ha pedig voltál oly botor és meggondolatlanul naív lélek, hogy hosszú nevet adtál (zárójelekkel, gondolatjelekkel, idézőjelekkel súlyosbítva) a képzésnek, akkor sajnos, le kell nyelned a békát és vesszőre pontosan úgy írni ki mindenhová a nevét, ahogy a nyilvántartásban "anyakönyveztetted". Legközelebb majd rövidebb lesz a név. :)

Hogy hívnak?

Mi, emberek, mint a víz, szeretjük a könnyebb, egyszerűbb utat választani. Ezért is (többek között) tudtunk kiemelkedni az állatvilágból, a felfedezések is ezért indultak/indulnak el, többek között.

Ez az előny. A hátrány az, hogy mivel mindenben a kisebb ellenállást keressük (és találjuk meg), ezért olyan helyzetekben is ezt választjuk, ahol kárunkra válik eme természetünk. Ilyen pl. a jólismert, az örökzöld, a mindenki által tisztelt és szeretett, a kedvenc, a nagy Manitu: a képzések adminisztrációja. Itt is a kisebb ellenállást keressük, a probléma akkor van, ha mindez jogszabályba ütközik.

Ez különösen érvényes a képzések megnevezésére.
Ha azt a nevet adtad a képzésnek, hogy: Rózsaszín lámpabúrák kezelése esős időben, akkor nem elég a képzési adminisztrációra csak azt írni, hogy "Rózsaszín lámpabúra", esetleg R. lámpabúra.

Ki kell írni mindig a képzés teljes nevét, ami a felnőttképzési nyilvántartásban szerepel. 
Ha ez a Rózsaszín lámpabúrák kezelése esős időben, akkor azt.

Mert ha nem, akkor nem a felnőttképzési nyilvántartásban szereplő képzést végzed, megbüntethetnek a minimálbér 5-10-szereséig terjedő összegre.
Ha meg akkreditált a program, akkor egy intézményakkreditációs helyszíni szemlén erre simán beírja egy szakértő a jegyzőkönyvbe, hogy nem az akkreditált programot valósítottad meg.

Konklúzió: nem mindegy, milyen nevet adsz a képzéseknek. Ha pedig voltál oly botor és meggondolatlanul naív lélek, hogy hosszú nevet adtál (zárójelekkel, gondolatjelekkel, idézőjelekkel súlyosbítva) a képzésnek, akkor sajnos, le kell nyelned a békát és vesszőre pontosan úgy írni ki mindenhová a nevét, ahogy a nyilvántartásban "anyakönyveztetted". Legközelebb majd rövidebb lesz a név. :)

Az ősz és az ellenőrzések

Itt van az ősz, itt van újra, hullanak a levelek, jönnek a színpompás erdők és az akkreditációs ellenőrök.
Ha jövőre jár le az intézményakkreditációd, akkor számíthatsz a FAT-tól ellenőrzésre.
2007-ig visszamenően, sőt, ha előtte is akkreditált volt az intézményed/céged, akkor 2003-ig visszamenően jogszabály szerint történik a dokumentációk ellenőrzése.

Mit nézhetnek meg az ellenőrök? Pár dolog, "kedvcsinálóként". :)
OK, rendben, ez most morbid volt.

• céges dokumentációk, azaz, ha megváltozott a cég neve, székhelye, felnőttképzési nyilvántartási száma, vagy jogutódlás lett, akkor ezeket bejelentetted-e a Munkaügyi Központnak, valamint a FAT-nak egyszerűsített eljárás keretében,
• 2007-től (vagy 2003-tól) bármelyik akkreditált, vagy nem akkreditált képzés és a felnőttképzési szolgáltatások dokumentációját megnézhetik, ami szerepel a képzési nyilvántartásotokban. Képzési nyilvántartást egyébként 2007. február 15-től kell vezetni. 
• SzTT jegyzőkönyvek
• éves minőségcélok, önértékelések képzés-fejlesztési tervek, 2009-ig képzési tervek és azok beszámolója
• megnézik, hogy a minőségirányítási rendszerben foglaltaknak megfelelően működtök-e. Magyarul, azt csináljátok a valóságban (dokumentáció szerint), ami le van írva a MIR-ben. 
• Bármi más, ami felnőttképzéssel összefügg

Egyszóval: érdemes felkötni a gatyamadzagot.

Mi lehet az ellenőrzés kimenetele?

1. Mindent rendben találnak, kapsz egy jó jegyzőkönyvet, elbúcsúztok a szakértőktől, rendben minden, megy tovább az élet. A FAT, jogszabályoknak megfelelően, mivel cégeteknél az akkreditációs követelmények teljesültek, berekeszti az eljárást.

2. A jegyzőkönvyvben leírt nem-megfelelőségeket tudod hiánypótolni. Erre külön fel fog szólítani a FAT a jogszabályoknak megfelelően, utána beküldöd a hiánypótlást. A hiánypótlást érdemes szakszerűen, jogszabályokra hivatkozva megfogalmazni.

3. Kapsz egy jegyzőkönyvet, amelyben gyakorlatilag benne van az (a nem-megfelelőségek tételes leírásánál), hogy a jogszabályok értelmében a FAT vissza fogja vonni az akkreditációt.
Számodra ez nem feltétlenül fog egyből kiderülni, hiszen nem biztos, hogy tudod, mi az, ami "halálos" és mi az, ami nem "halálos" nem-megfelelőség.

Javaslat: bármi is történik, ha nem-megfelelőséget találnak a szakétők, akkor is, ha egyetértesz vele és akkor is, ha nem (pláne), NYILATKOZZ a jegyzőkönyv végén, írd le a Te álláspontodat is.
Ezzel segíted a FAT munkáját, hiszen így teljeskörűen, az összes információ birtokában tud döntést hozni.
Ha  az akkreditációd visszavonásra kerül, akkor visszavonás után egy évig ugyanarra a cégre nem adhatsz be intézményakkreditációt. Tudsz fellebbezni is visszavonásnál, de előtte mindenképpen kérd ki hozzáértők tanácsát, hiszen a FAT a jogszabályok szerint jár el és a jogszabályok szerint kell Neked is cselekedned.

Ha minden rendben van az ellenőrzésnél, akkor készülhetsz az akkreditáció meghosszabbítására. Ha nem kapsz akkreditációs ellenőrzést, akkor is. :)

Az ősz és az ellenőrzések

Itt van az ősz, itt van újra, hullanak a levelek, jönnek a színpompás erdők és az akkreditációs ellenőrök.
Ha jövőre jár le az intézményakkreditációd, akkor számíthatsz a FAT-tól ellenőrzésre.
2007-ig visszamenően, sőt, ha előtte is akkreditált volt az intézményed/céged, akkor 2003-ig visszamenően jogszabály szerint történik a dokumentációk ellenőrzése.

Mit nézhetnek meg az ellenőrök? Pár dolog, "kedvcsinálóként". :)
OK, rendben, ez most morbid volt.

• céges dokumentációk, azaz, ha megváltozott a cég neve, székhelye, felnőttképzési nyilvántartási száma, vagy jogutódlás lett, akkor ezeket bejelentetted-e a Munkaügyi Központnak, valamint a FAT-nak egyszerűsített eljárás keretében,
• 2007-től (vagy 2003-tól) bármelyik akkreditált, vagy nem akkreditált képzés és a felnőttképzési szolgáltatások dokumentációját megnézhetik, ami szerepel a képzési nyilvántartásotokban. Képzési nyilvántartást egyébként 2007. február 15-től kell vezetni. 
• SzTT jegyzőkönyvek
• éves minőségcélok, önértékelések képzés-fejlesztési tervek, 2009-ig képzési tervek és azok beszámolója
• megnézik, hogy a minőségirányítási rendszerben foglaltaknak megfelelően működtök-e. Magyarul, azt csináljátok a valóságban (dokumentáció szerint), ami le van írva a MIR-ben. 
• Bármi más, ami felnőttképzéssel összefügg

Egyszóval: érdemes felkötni a gatyamadzagot.

Mi lehet az ellenőrzés kimenetele?

1. Mindent rendben találnak, kapsz egy jó jegyzőkönyvet, elbúcsúztok a szakértőktől, rendben minden, megy tovább az élet. A FAT, jogszabályoknak megfelelően, mivel cégeteknél az akkreditációs követelmények teljesültek, berekeszti az eljárást.

2. A jegyzőkönvyvben leírt nem-megfelelőségeket tudod hiánypótolni. Erre külön fel fog szólítani a FAT a jogszabályoknak megfelelően, utána beküldöd a hiánypótlást. A hiánypótlást érdemes szakszerűen, jogszabályokra hivatkozva megfogalmazni.

3. Kapsz egy jegyzőkönyvet, amelyben gyakorlatilag benne van az (a nem-megfelelőségek tételes leírásánál), hogy a jogszabályok értelmében a FAT vissza fogja vonni az akkreditációt.
Számodra ez nem feltétlenül fog egyből kiderülni, hiszen nem biztos, hogy tudod, mi az, ami "halálos" és mi az, ami nem "halálos" nem-megfelelőség.

Javaslat: bármi is történik, ha nem-megfelelőséget találnak a szakétők, akkor is, ha egyetértesz vele és akkor is, ha nem (pláne), NYILATKOZZ a jegyzőkönyv végén, írd le a Te álláspontodat is.
Ezzel segíted a FAT munkáját, hiszen így teljeskörűen, az összes információ birtokában tud döntést hozni.
Ha  az akkreditációd visszavonásra kerül, akkor visszavonás után egy évig ugyanarra a cégre nem adhatsz be intézményakkreditációt. Tudsz fellebbezni is visszavonásnál, de előtte mindenképpen kérd ki hozzáértők tanácsát, hiszen a FAT a jogszabályok szerint jár el és a jogszabályok szerint kell Neked is cselekedned.

Ha minden rendben van az ellenőrzésnél, akkor készülhetsz az akkreditáció meghosszabbítására. Ha nem kapsz akkreditációs ellenőrzést, akkor is. :)

A pecsét, az aláírás és a többiek

Szoktam mondogatni ügyfeleimnek, hogy nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Akik megfogadják tanácsaimat, azok nem csak a helyszíni szemlén felelnek meg sikerrel, hanem később, az akkreditáció működtetésénél (képzések adminisztrációja) sem lesz problémájuk.


A képzések adminisztrációjáról lesz szó. Mint már annyiszor, örökzöld ez a téma, kész sláger. :)

1.
Tehát, amikor a képzéseket dokumentálod, akkor érdemes a papírokat ellátni egy aláírással és egy pecséttel, ahol értelmezhető, egy dátummal is (pl. jelentkezési lap, felnőttképzési szerződés, tanúsítvány stb). Miért szükséges ez? Nagyon sok szakértő ezt szereti és meg kell mondjam, nem butaság. Hiszen ha az intézmény képviselője láttamozza (aláírja, pecsételi) a dokumentációt, az már jelenti azt is, hogy valaki ellenőrizte azt, hogy az az adott papír rendben van.Tehát működik a minőségirányítás.

2.
Nagyon praktikus és nagyon-nagyon kevés helyen látom (kivéve, akiket én készítek fel :): a képzéseknek érdemes egyedi, saját kódszámot adni és ezt a kódszámot azzal az adott képzéssel kapcsolatos összes dokumentáción szerepeltetni. Attól eltekintve, hogy ez azért is fontos, mert pl. az OSAP statisztikai jelentés is kéri, Neked is megkönnyíti az életed.

Miért is? Bármikor vissza kell keresned egy képzést, akkor a számából könnyebben fog menni. Nem is beszélve arról, hogy egy "beszédes" kódszám sokkal egyszerűbbé teszi pl. a keresést is. A beszédes kódszám elárulja, a képzés pontosan mikor volt, hányadik képzés volt és azt is, milyen képzés volt.

Anno a saját felnőttképzési cégemben a következő kódszámozást használtuk: pl. 81313.
Ebből a számból a következőt tudtam kiolvasni (illetve, ha ismertem a csoport paramétereit, magam is gyorsan kikalkuláltam a számot: 
8, azaz 2008/2009-es tanév (a nyárral együtt)
1, azaz első szemeszter
3, azaz harmadik szintű angol nyelvi képzés (intermediate)
1, a harmadik szinten belül az első modul, azaz az első beiratkozás
3, a harmadik szint, első modulból pedig a 3-as számú csoport

Mivel angolt tanítottunk, ezért külön más nyelvre nem kellett optimalizálni, de ha lett volna német is, akkor pl. az utolsó szám után teszek egy 2-est, ami a németet jelenti, 1-es az angolt stb.
Mindenképpen érdemes kódolni a képzéseket, mert ez is a minőségirányítási rendszer működését mutatja.

3.
A harmadik szakértői "hepp", amit ugyan nem ír elő felnőttképzési, vagy akkreditációs jogszabály, de nem hülyeség: iktatás, az iktatószám. Tehát minden irat, ami kimegy a kezedből, vagy bejön a cégbe, azaz levelezés, szerződések stb., legyen külön iktatószáma, legyen iktatva. Így könnyen visszakereshető szintén, hogy mit hol találsz meg. Ez is a minőségirányítási rendszer működését bizonyítja.


Ezek az apróbb finomságok, amelyek ugyan nem szorosan a felnőttképzési törvény, illetve akkreditációs rendeletek előírásai, ettől függetlenül azt mutatják egy adott intézményről, hogy átgondolta a minőségirányítást, ad arra, hogy működjenek a rendszerek.
Tudod, nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. :)

A pecsét, az aláírás és a többiek

Szoktam mondogatni ügyfeleimnek, hogy nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Akik megfogadják tanácsaimat, azok nem csak a helyszíni szemlén felelnek meg sikerrel, hanem később, az akkreditáció működtetésénél (képzések adminisztrációja) sem lesz problémájuk.


A képzések adminisztrációjáról lesz szó. Mint már annyiszor, örökzöld ez a téma, kész sláger. :)

1.
Tehát, amikor a képzéseket dokumentálod, akkor érdemes a papírokat ellátni egy aláírással és egy pecséttel, ahol értelmezhető, egy dátummal is (pl. jelentkezési lap, felnőttképzési szerződés, tanúsítvány stb). Miért szükséges ez? Nagyon sok szakértő ezt szereti és meg kell mondjam, nem butaság. Hiszen ha az intézmény képviselője láttamozza (aláírja, pecsételi) a dokumentációt, az már jelenti azt is, hogy valaki ellenőrizte azt, hogy az az adott papír rendben van.Tehát működik a minőségirányítás.

2.
Nagyon praktikus és nagyon-nagyon kevés helyen látom (kivéve, akiket én készítek fel :): a képzéseknek érdemes egyedi, saját kódszámot adni és ezt a kódszámot azzal az adott képzéssel kapcsolatos összes dokumentáción szerepeltetni. Attól eltekintve, hogy ez azért is fontos, mert pl. az OSAP statisztikai jelentés is kéri, Neked is megkönnyíti az életed.

Miért is? Bármikor vissza kell keresned egy képzést, akkor a számából könnyebben fog menni. Nem is beszélve arról, hogy egy "beszédes" kódszám sokkal egyszerűbbé teszi pl. a keresést is. A beszédes kódszám elárulja, a képzés pontosan mikor volt, hányadik képzés volt és azt is, milyen képzés volt.

Anno a saját felnőttképzési cégemben a következő kódszámozást használtuk: pl. 81313.
Ebből a számból a következőt tudtam kiolvasni (illetve, ha ismertem a csoport paramétereit, magam is gyorsan kikalkuláltam a számot: 
8, azaz 2008/2009-es tanév (a nyárral együtt)
1, azaz első szemeszter
3, azaz harmadik szintű angol nyelvi képzés (intermediate)
1, a harmadik szinten belül az első modul, azaz az első beiratkozás
3, a harmadik szint, első modulból pedig a 3-as számú csoport

Mivel angolt tanítottunk, ezért külön más nyelvre nem kellett optimalizálni, de ha lett volna német is, akkor pl. az utolsó szám után teszek egy 2-est, ami a németet jelenti, 1-es az angolt stb.
Mindenképpen érdemes kódolni a képzéseket, mert ez is a minőségirányítási rendszer működését mutatja.

3.
A harmadik szakértői "hepp", amit ugyan nem ír elő felnőttképzési, vagy akkreditációs jogszabály, de nem hülyeség: iktatás, az iktatószám. Tehát minden irat, ami kimegy a kezedből, vagy bejön a cégbe, azaz levelezés, szerződések stb., legyen külön iktatószáma, legyen iktatva. Így könnyen visszakereshető szintén, hogy mit hol találsz meg. Ez is a minőségirányítási rendszer működését bizonyítja.


Ezek az apróbb finomságok, amelyek ugyan nem szorosan a felnőttképzési törvény, illetve akkreditációs rendeletek előírásai, ettől függetlenül azt mutatják egy adott intézményről, hogy átgondolta a minőségirányítást, ad arra, hogy működjenek a rendszerek.
Tudod, nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. :)

Az egyszeri nyelvtanár és a programakkreditáció, 2. rész

Nos, tehát, hogy szavamat ne feledjem, egyszeri angol nyelvtanárunk, angolszászokra jellemző egyenességgel és némi naivitással, elkezdett sakkozgatni magában. Hozzáteszem, nem is értem, hogyan juthatott nyelvtanárunk eszébe a következő gondolatmenet, hogyan egyszerűsíthette le ennyire ezt a hihetetlen bonyolult kérdést. Valószínűleg, mint már azt írtam volt, biztos az angolszászok gondolkodásmódja suttyomban beszivárgott elméjébe.

Mindjárt le is írom, megkérdőjelezhető elmeállapotában mit talált ki.

Úgy logikázott, hogy ha minden nyelvre még a NYAK (Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ) is ugyanazt a kompetencialeírást alkalmazza (lásd itt: http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp), akkor ő is így jár el a programakkreditációnál. Egy programban adja le az angolt és a németet, hiszen mindegyiket ugyanazon óraszámban akarja oktatni, ugyanaz lesz mindenhol modulonként a kompetencialeírás (a Közös Európai Referenciakeret szerint), csak a tankönyvek változnak.

Azzal nem számolt, hogy van egy felnőttképzési törvényünk és két akkreditációs rendeletünk és bizony, a jogszabályok ezt a bravúros manővert nem teszik lehetővé. Nyelvenként, egyenként adható le egy program programakkreditációra.
A kérelem leadása után nem kellett sokáig várnia a FAT elutasító válaszára.

Tanulság?

Mielőtt beadod a programakkreditációt, nézz utána a jogszabályoknak és annak, mit várnak el Tőled egy programban. Jó kutatást! :)

Az egyszeri nyelvtanár és a programakkreditáció, 2. rész

Nos, tehát, hogy szavamat ne feledjem, egyszeri angol nyelvtanárunk, angolszászokra jellemző egyenességgel és némi naivitással, elkezdett sakkozgatni magában. Hozzáteszem, nem is értem, hogyan juthatott nyelvtanárunk eszébe a következő gondolatmenet, hogyan egyszerűsíthette le ennyire ezt a hihetetlen bonyolult kérdést. Valószínűleg, mint már azt írtam volt, biztos az angolszászok gondolkodásmódja suttyomban beszivárgott elméjébe.

Mindjárt le is írom, megkérdőjelezhető elmeállapotában mit talált ki.

Úgy logikázott, hogy ha minden nyelvre még a NYAK (Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ) is ugyanazt a kompetencialeírást alkalmazza (lásd itt: http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp), akkor ő is így jár el a programakkreditációnál. Egy programban adja le az angolt és a németet, hiszen mindegyiket ugyanazon óraszámban akarja oktatni, ugyanaz lesz mindenhol modulonként a kompetencialeírás (a Közös Európai Referenciakeret szerint), csak a tankönyvek változnak.

Azzal nem számolt, hogy van egy felnőttképzési törvényünk és két akkreditációs rendeletünk és bizony, a jogszabályok ezt a bravúros manővert nem teszik lehetővé. Nyelvenként, egyenként adható le egy program programakkreditációra.
A kérelem leadása után nem kellett sokáig várnia a FAT elutasító válaszára.

Tanulság?

Mielőtt beadod a programakkreditációt, nézz utána a jogszabályoknak és annak, mit várnak el Tőled egy programban. Jó kutatást! :)

Az egyszeri nyelvtanár és a programakkreditáció

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyelvtanár, aki egy esős kedd reggelen imígyen kiáltott fel (rém)álmából ébredve: "Nyelviskolát alapítok!" Szándékát senki sem értette, sőt, önmaga előtt is nehezen tudta megmagyarázni, mi az, ami erre a meggondolatlan cselekedetre ösztönzi, de belső késztetésének nem tudott ellenállni.

Így hát, szavait tett követte. Elzarándokolt több nagytekintélyű Hivatalba, ahol többször át, keresztbe, kasul, valamint ellenirányba küldözgették, végül is szerencsésen kiderítette, neki biza felnőttképzést be kell jelentenie a helyileg illetékes munkaügyi központba. Felszerelkezett hamubasült pogácsával és nekiindult az ügyintézésnek. Legnagyobb megdöbbenésére az ügyintézés rövid, velős és hatékony volt. El is gondolkodott magában, lám-lám, jó az Isten, jót ád, még az ügyintézés is jól ment.

Ezen felbátorodva, körbenézett és alig pár hétnyi nyomozás után -- amely nyomozás során sok hétfejű könyvelővel, hivatalnokkal és szakértővel küzdött meg barátságos mérkőzéseken -- kiderítette, ha ÁFA, BFA, valamint CFA nélkül akarja okítani a nyelvtudásra (és/vagy inkább papírra) szomjazókat, akkor meg kell birkóznia a következő nagy falattal: programakkreditáció.

Azért érezte, ez már nem kis falat, valamint rájött, érdemes a neten keresgélnie információt. Meg is tette, talált sok mindent és eldöntötte: igen, erre képes vagyok!
Hozzá kell tegyük, nyelvtanárunk angol nyelvtanár, amely megmagyarázza, hogy elméjét -- eléggé el nem ítélhető módon -- az angolszászokra jellemző optimizmus, pozitív beállítottság lepte el.

Azt is kinyomozta, hogy a képzési programban KER (Közös Európai Keretrendszer) szerinti kompetencialeírásokat érdemes leírni. Ennek nyomán rájött hogy ha végül is minden nyelvre ugyanaz a kompetencialeírás vonatkozik ugyanazokra a szintekre, akkor mi akadályozza meg őt abban, hogy egyszerre két nyelvet írjon le egy és ugyanazon képzési programban?


Mese folytatása következik... :))

Az egyszeri nyelvtanár és a programakkreditáció

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyelvtanár, aki egy esős kedd reggelen imígyen kiáltott fel (rém)álmából ébredve: "Nyelviskolát alapítok!" Szándékát senki sem értette, sőt, önmaga előtt is nehezen tudta megmagyarázni, mi az, ami erre a meggondolatlan cselekedetre ösztönzi, de belső késztetésének nem tudott ellenállni.

Így hát, szavait tett követte. Elzarándokolt több nagytekintélyű Hivatalba, ahol többször át, keresztbe, kasul, valamint ellenirányba küldözgették, végül is szerencsésen kiderítette, neki biza felnőttképzést be kell jelentenie a helyileg illetékes munkaügyi központba. Felszerelkezett hamubasült pogácsával és nekiindult az ügyintézésnek. Legnagyobb megdöbbenésére az ügyintézés rövid, velős és hatékony volt. El is gondolkodott magában, lám-lám, jó az Isten, jót ád, még az ügyintézés is jól ment.

Ezen felbátorodva, körbenézett és alig pár hétnyi nyomozás után -- amely nyomozás során sok hétfejű könyvelővel, hivatalnokkal és szakértővel küzdött meg barátságos mérkőzéseken -- kiderítette, ha ÁFA, BFA, valamint CFA nélkül akarja okítani a nyelvtudásra (és/vagy inkább papírra) szomjazókat, akkor meg kell birkóznia a következő nagy falattal: programakkreditáció.

Azért érezte, ez már nem kis falat, valamint rájött, érdemes a neten keresgélnie információt. Meg is tette, talált sok mindent és eldöntötte: igen, erre képes vagyok!
Hozzá kell tegyük, nyelvtanárunk angol nyelvtanár, amely megmagyarázza, hogy elméjét -- eléggé el nem ítélhető módon -- az angolszászokra jellemző optimizmus, pozitív beállítottság lepte el.

Azt is kinyomozta, hogy a képzési programban KER (Közös Európai Keretrendszer) szerinti kompetencialeírásokat érdemes leírni. Ennek nyomán rájött hogy ha végül is minden nyelvre ugyanaz a kompetencialeírás vonatkozik ugyanazokra a szintekre, akkor mi akadályozza meg őt abban, hogy egyszerre két nyelvet írjon le egy és ugyanazon képzési programban?


Mese folytatása következik... :))

Hogyan is van akkor a programakkreditáció és az intézményakkreditáció?

Ezt nem lehet elégszer elmondani, tájékoztatni, leírni, informálni stb. :)

Először, ha intézményakkreditáció kell Neked (kell Neked? itt erről többet olvashatsz: http://akkreditacio.blogspot.com/2010/06/kell-nekem-egyaltalan-az.html)
szóval kell Neked az intézményakkreditáció.

Első lépésként (miután felmostad magad, hogy ez milyen sok pénzbe is időbe fog Neked fájni) kitalálod, milyen képzést akarsz programakkreditáltatni. Javaslat: érdemes rövidebbet. Tüstént meglátod, miért.

Tehát kiválasztasz egy kellemesen rövid, viszonylag könnyen megszervezhető képzést. Beadod a FAT-nak akkreditáltatni, előtte persze bejelented a képzést a munkaügyi központnak. A FAT mondjuk elfogadja, lehet, előtte hiánypótlás is kell majd, ettől függetlenül, mondjuk azt: megszerzed a programakkreditációt.

Utána megvalósítod az akkreditált programot, magyarul megvalósítjátok azt a képzést, amit akkreditáltattatok. Látod, ezért is érdemes rövid képzést akkreditálni.

Miután megvan a megvalósítás, utána tudod csak beadni a FAT-nak az intézményakkreditációs kérelmet, utána kb. 1 hónapra rá jönnek Hozzád helyszíni szemlézni a szakértők (igen, van ilyen is), majd, ha nincs semmi probléma, az utána következő FAT ülésen a FAT elfogadja az intézményakkreditációd.

Ámen. :) Ez a processzus minimó kalkuló 6 hónap, ha lassabb a tanácsadód, akkor 1 év. Az én személyes csúcsom 3 hónap, ennyi idő alatt készültünk fel, nyomtuk végig az intézményakkreditációt a nulláról az egyik ügyfelemmel. Hozzáteszem: az ügyfelem is nagyon odatette magát, tehát ehhez a teljesítményhez Ők is kellettek. Ettől függetlenül, ha jól jönnek ki az időpontok, nem lehetetlen a nulláról 3 hónap alatt az intézményakkreditáció. A többségnek általában valahol 6 hónap és 1 év között van az átfutás.

Tehát a folyamat:

képzés kiválasztása --> képzés bejelentése a munkaügyi központnak --> programakkreditáció beadása a FAT-nak --> ideális esetben: programakkreditáció egyből elfogadásra kerül --> programakkreditáció alapján képzés megvalósít --> intézményakkreditáció bead a FAT-nak --> helyszíni szemle -- > ha minden rendben, sikeres intézményakkreditáció

Persze, a folyamat bármelyik részén lehet gikszer, amely lassítja, esetleg hosszabb időre megakasztja a dolgok folyását.

Hogyan is van akkor a programakkreditáció és az intézményakkreditáció?

Ezt nem lehet elégszer elmondani, tájékoztatni, leírni, informálni stb. :)

Először, ha intézményakkreditáció kell Neked (kell Neked? itt erről többet olvashatsz: http://akkreditacio.blogspot.com/2010/06/kell-nekem-egyaltalan-az.html)
szóval kell Neked az intézményakkreditáció.

Első lépésként (miután felmostad magad, hogy ez milyen sok pénzbe is időbe fog Neked fájni) kitalálod, milyen képzést akarsz programakkreditáltatni. Javaslat: érdemes rövidebbet. Tüstént meglátod, miért.

Tehát kiválasztasz egy kellemesen rövid, viszonylag könnyen megszervezhető képzést. Beadod a FAT-nak akkreditáltatni, előtte persze bejelented a képzést a munkaügyi központnak. A FAT mondjuk elfogadja, lehet, előtte hiánypótlás is kell majd, ettől függetlenül, mondjuk azt: megszerzed a programakkreditációt.

Utána megvalósítod az akkreditált programot, magyarul megvalósítjátok azt a képzést, amit akkreditáltattatok. Látod, ezért is érdemes rövid képzést akkreditálni.

Miután megvan a megvalósítás, utána tudod csak beadni a FAT-nak az intézményakkreditációs kérelmet, utána kb. 1 hónapra rá jönnek Hozzád helyszíni szemlézni a szakértők (igen, van ilyen is), majd, ha nincs semmi probléma, az utána következő FAT ülésen a FAT elfogadja az intézményakkreditációd.

Ámen. :) Ez a processzus minimó kalkuló 6 hónap, ha lassabb a tanácsadód, akkor 1 év. Az én személyes csúcsom 3 hónap, ennyi idő alatt készültünk fel, nyomtuk végig az intézményakkreditációt a nulláról az egyik ügyfelemmel. Hozzáteszem: az ügyfelem is nagyon odatette magát, tehát ehhez a teljesítményhez Ők is kellettek. Ettől függetlenül, ha jól jönnek ki az időpontok, nem lehetetlen a nulláról 3 hónap alatt az intézményakkreditáció. A többségnek általában valahol 6 hónap és 1 év között van az átfutás.

Tehát a folyamat:

képzés kiválasztása --> képzés bejelentése a munkaügyi központnak --> programakkreditáció beadása a FAT-nak --> ideális esetben: programakkreditáció egyből elfogadásra kerül --> programakkreditáció alapján képzés megvalósít --> intézményakkreditáció bead a FAT-nak --> helyszíni szemle -- > ha minden rendben, sikeres intézményakkreditáció

Persze, a folyamat bármelyik részén lehet gikszer, amely lassítja, esetleg hosszabb időre megakasztja a dolgok folyását.

Természetgyógyászok, ezoterikával foglalkozók, figyeljetek!

Mivel egyre több természetgyógyászati és ezoterikus képzésekkel foglalkozó ügyfelem van, ezért gondoltam, megosztok pár dolgot ezekkel a képzésekkel kapcsolatban. Konkrétan a programakkreditációjukkal kapcsolatban.

Egyre több természetgyógyászati, ezoterikus képzésekkel foglalkozó intézmény szeretne programakkreditációt, illetve később intézményakkreditációt. Ha Te is ebbe a körbe tartozol, akkor elárulok most Neked pár dolgot, amit észrevettem a természetgyógyászati képzésekkel kapcsolatban és amelyek nem feltétlenül kompatibilisek az akkreditációval, illetve az akkreditációs szakértők gondolatvilágával.

Ha sikerrel akarsz a programakkreditáción megfelelni, íme pár keresetlen gondolat.

1. A legtöbb természetgyógyász olyan neveket ad a képzéseinek, mint pl. "ezoterikus tanácsadó", "tanár", "jóga mester" stb. Ettől viszont az akkreditációs szakértők 99,99999 %-nak kiütések jelennek meg a bőrén.

Miről is van szó? Arról, hogy általában ezek a képzések max. 100-200 órásak szoktak lenni, viszont a nevük arra utal, mintha kvázi szakmát is adnál a résztvevők kezébe. Lehet, hogy nem adsz szakmát a kezébe és nem is ez a célod, de a képzés neve viszont ezt sugallja.
Ezt nem szeretik a szakértők, hiszen a szakértők többsége az OKJ, vagy szakképzés világából érkezett, ahol egy szakmát adó képzés alsó hangon is 1000 óra.

2. Észrevettem, hogy a természetgyógyászattal foglalkozók mintha más értelemben használnák a "modul" kifejezést, mint ahogy az a felnőttképzésben szokásos. Az a lényeg, hogy a felnőttképzésben egy képzési program az egy teljes egész, mondjuk kőművesképzés, vagy középfokú nyelvvizsgáig egy angol nyelvi képzés, vagy mondjuk asztrológiai képzés. Ezen belül pedig, az egyes témák, azok a modulok. A modulok gyakorlatilag a teljes képzésen belüli önálló témák.

Ha pl. asztrológiai képzést nézünk, akkor a képzés neve: Asztrológiai ismeretek, ezen belül önálló modul pl. a horoszkóp elemei.

3. A felnőttképzés nem ismeri el és nem fogadja el az elágazó modulokat, azaz elágazó témarészeket. Lineárisan érdemes felépítened a képzésen belül a modulokat, 1-es modul, utána jön a 2-es és így tovább, egészen a képzés végéig.

Még találkoznom kell szakértővel (eddig nem sikerült, pedig ismerek vagy 60-70-et), akinek a torkán le tudnád nyomni (értsd: elfogadna ilyen programot), hogy az 1. modul után a résztvevő elvégezheti akár a 3.-at és 5.-et párhuzamosan is és a 2. modullal is befejezheti a képzést.

3 +1. A természetgyógyászati képzésekre is igaz ugyanaz, mint bármely más képzésre: amit leírsz, az olyan, mintha kőbe lenne vésve. Abban a pillanatban, hogy akkreditálják, nem térhetsz el tőle. A jelen jogszabályok szerint.

Természetgyógyászok, ezoterikával foglalkozók, figyeljetek!

Mivel egyre több természetgyógyászati és ezoterikus képzésekkel foglalkozó ügyfelem van, ezért gondoltam, megosztok pár dolgot ezekkel a képzésekkel kapcsolatban. Konkrétan a programakkreditációjukkal kapcsolatban.

Egyre több természetgyógyászati, ezoterikus képzésekkel foglalkozó intézmény szeretne programakkreditációt, illetve később intézményakkreditációt. Ha Te is ebbe a körbe tartozol, akkor elárulok most Neked pár dolgot, amit észrevettem a természetgyógyászati képzésekkel kapcsolatban és amelyek nem feltétlenül kompatibilisek az akkreditációval, illetve az akkreditációs szakértők gondolatvilágával.

Ha sikerrel akarsz a programakkreditáción megfelelni, íme pár keresetlen gondolat.

1. A legtöbb természetgyógyász olyan neveket ad a képzéseinek, mint pl. "ezoterikus tanácsadó", "tanár", "jóga mester" stb. Ettől viszont az akkreditációs szakértők 99,99999 %-nak kiütések jelennek meg a bőrén.

Miről is van szó? Arról, hogy általában ezek a képzések max. 100-200 órásak szoktak lenni, viszont a nevük arra utal, mintha kvázi szakmát is adnál a résztvevők kezébe. Lehet, hogy nem adsz szakmát a kezébe és nem is ez a célod, de a képzés neve viszont ezt sugallja.
Ezt nem szeretik a szakértők, hiszen a szakértők többsége az OKJ, vagy szakképzés világából érkezett, ahol egy szakmát adó képzés alsó hangon is 1000 óra.

2. Észrevettem, hogy a természetgyógyászattal foglalkozók mintha más értelemben használnák a "modul" kifejezést, mint ahogy az a felnőttképzésben szokásos. Az a lényeg, hogy a felnőttképzésben egy képzési program az egy teljes egész, mondjuk kőművesképzés, vagy középfokú nyelvvizsgáig egy angol nyelvi képzés, vagy mondjuk asztrológiai képzés. Ezen belül pedig, az egyes témák, azok a modulok. A modulok gyakorlatilag a teljes képzésen belüli önálló témák.

Ha pl. asztrológiai képzést nézünk, akkor a képzés neve: Asztrológiai ismeretek, ezen belül önálló modul pl. a horoszkóp elemei.

3. A felnőttképzés nem ismeri el és nem fogadja el az elágazó modulokat, azaz elágazó témarészeket. Lineárisan érdemes felépítened a képzésen belül a modulokat, 1-es modul, utána jön a 2-es és így tovább, egészen a képzés végéig.

Még találkoznom kell szakértővel (eddig nem sikerült, pedig ismerek vagy 60-70-et), akinek a torkán le tudnád nyomni (értsd: elfogadna ilyen programot), hogy az 1. modul után a résztvevő elvégezheti akár a 3.-at és 5.-et párhuzamosan is és a 2. modullal is befejezheti a képzést.

3 +1. A természetgyógyászati képzésekre is igaz ugyanaz, mint bármely más képzésre: amit leírsz, az olyan, mintha kőbe lenne vésve. Abban a pillanatban, hogy akkreditálják, nem térhetsz el tőle. A jelen jogszabályok szerint.

Újbóli akkreditáció, avagy: az intézményakkreditáció meghosszabbítása

Ha Te is 2007-ben akkreditáltattad az intézményed és szeretnéd 2011-ben az akkreditációt meghosszabbítani, akkor kösd fel a fehérneműt. Ezen túl pedig, lassacskán elgondolkozhatsz az akkreditáció előkészítésének megkezdésén. Persze ez attól is függ, mikor akkreditáltattad 2007-ben a céget/intézményt.

Melyek azok a dolgok, amelyeket át kell gondolnod?

1. Először is, ha 2007-ben volt az intézményakkreditáció, akkor esélyed van arra, hogy most ősszel kapsz a FAT-tól egy ellenőrzést intézményakkreditációra. Ez nem kis kockázatot rejt magában, hiszen az ellenőrzések során jönnek a szakértők, hozzák (a könyvelőm szavaival élve) a dús, barokk keretes velencei állótükröt és végbéltükröznek. Erre lettünk kiképezve, ellenőrzésnél szigorú szemüvegben dolgozunk. :(

Magyarul, mindent, bármit megnézhetnek a szakértők az elmúlt 3 évből. Ha olyasmit találnak, ami súlyosan megsérti (pl. felnőttképzési szerződések tartalma, önértékelés hiánya, minőségirányítási rendszerrel ellentétes működés stb) a jogszabályokat, akkor ez könnyen vezethet a FAT döntésénél az intézményakkreditáció elveszítéséhez.Ha pedig a FAT visszavonja az akkreditációt, akkor utána 1 évig arra a cégre/intézményre nem adhatsz be újabb intézményakkreditációs kérelmet.

2.Másodszor: ha 2007-ben július 1. előtt adtad be az intézményakkreditációt, akkor Neked még nem kellett programakkreditáció. Most már viszont igen. Tehát a felkészülést kezd először a programakkreditációval, utána azt megvalósítod és utána jön az intézményi. Ha útközben lett programakkreditációd és az érvényes, akkor az intézményakkreditációnál azt kell bemutatni.

Vigyázz, a dokumentációnak (mármint a képzés adminisztrációjának) teljesen azt kell tükröznie, ami le van írva az akkreditált programban. Tehát az akkreditált képzés mondjuk 40 órás és 4 modulos, akkor a naplóban ez köszönjön vissza, egyezzen az óraszám, egyezzenek a modulok megnevezései stb. 

3. Amikor meghosszabbítod az intézményakkreditációt, akkor a helyszíni szemlén szintén visszamenőleg, az elmúlt 4 évet végig kell nézniük a szakértőknek. Magyarul: szintén mindenbe beleüthetik az orrukat.

Erre szoktam azt mondani, hogy új cégként sokkal egyszerűbb akkreditációt szerezni, mint régi cégként. Ez van, ez a büntetésed, hogy 4, vagy X évvel ezelőtt már megszerezted az intézményakkreditációt. :))))

Jó, most ez gonosz megjegyzés volt, de valóban nagyon körültekintően érdemes felkészülnöd az újbóli akkreditációra.

Újbóli akkreditáció, avagy: az intézményakkreditáció meghosszabbítása

Ha Te is 2007-ben akkreditáltattad az intézményed és szeretnéd 2011-ben az akkreditációt meghosszabbítani, akkor kösd fel a fehérneműt. Ezen túl pedig, lassacskán elgondolkozhatsz az akkreditáció előkészítésének megkezdésén. Persze ez attól is függ, mikor akkreditáltattad 2007-ben a céget/intézményt.

Melyek azok a dolgok, amelyeket át kell gondolnod?

1. Először is, ha 2007-ben volt az intézményakkreditáció, akkor esélyed van arra, hogy most ősszel kapsz a FAT-tól egy ellenőrzést intézményakkreditációra. Ez nem kis kockázatot rejt magában, hiszen az ellenőrzések során jönnek a szakértők, hozzák (a könyvelőm szavaival élve) a dús, barokk keretes velencei állótükröt és végbéltükröznek. Erre lettünk kiképezve, ellenőrzésnél szigorú szemüvegben dolgozunk. :(

Magyarul, mindent, bármit megnézhetnek a szakértők az elmúlt 3 évből. Ha olyasmit találnak, ami súlyosan megsérti (pl. felnőttképzési szerződések tartalma, önértékelés hiánya, minőségirányítási rendszerrel ellentétes működés stb) a jogszabályokat, akkor ez könnyen vezethet a FAT döntésénél az intézményakkreditáció elveszítéséhez.Ha pedig a FAT visszavonja az akkreditációt, akkor utána 1 évig arra a cégre/intézményre nem adhatsz be újabb intézményakkreditációs kérelmet.

2.Másodszor: ha 2007-ben július 1. előtt adtad be az intézményakkreditációt, akkor Neked még nem kellett programakkreditáció. Most már viszont igen. Tehát a felkészülést kezd először a programakkreditációval, utána azt megvalósítod és utána jön az intézményi. Ha útközben lett programakkreditációd és az érvényes, akkor az intézményakkreditációnál azt kell bemutatni.

Vigyázz, a dokumentációnak (mármint a képzés adminisztrációjának) teljesen azt kell tükröznie, ami le van írva az akkreditált programban. Tehát az akkreditált képzés mondjuk 40 órás és 4 modulos, akkor a naplóban ez köszönjön vissza, egyezzen az óraszám, egyezzenek a modulok megnevezései stb. 

3. Amikor meghosszabbítod az intézményakkreditációt, akkor a helyszíni szemlén szintén visszamenőleg, az elmúlt 4 évet végig kell nézniük a szakértőknek. Magyarul: szintén mindenbe beleüthetik az orrukat.

Erre szoktam azt mondani, hogy új cégként sokkal egyszerűbb akkreditációt szerezni, mint régi cégként. Ez van, ez a büntetésed, hogy 4, vagy X évvel ezelőtt már megszerezted az intézményakkreditációt. :))))

Jó, most ez gonosz megjegyzés volt, de valóban nagyon körültekintően érdemes felkészülnöd az újbóli akkreditációra.

Mennyire büntethetnek?

A múlt héten írtam arról, hogy MINDEN felnőttképzőnek mit kell dokumentálnia a képzésekkel kapcsolatban, akár akkreditált, akár nem.

OK. Ekkor szokta a társam megkérdezni: mi van, ha mindezt nem csinálom?
Egyszerű és nem nagyszerű: bünti.
Tavaly (2009.) október 1-én lépett hatályba a felnőttképzési törvény azon passzusai, amelyek szerint pénzre is büntethetnek, hogy ha nem megfelelően dokumentálsz.

Személyes anekdota: az akkori cégemhez már október közepén megérkeztek a munkaügyi ellenőrök (felnőttképzésre), hiszen már lehetett pénzre büntetni. Beléptek, akkor én éppen tárgyaltam, a társam fogadta őket  a recepción. Az ellenőrök elővezették: jöttek ellenőrzést egyeztetni. Mire a társam: jééé, a hóhért jöttek akasztani, a társam akkreditációs szakértő. Mire az egyik ellenőr: akkor hiába jöttünk. :)
De azért maradtak és le is folyt az ellenőrzés. 5-ös jegyzőkönyvünk lett, majdnem hibátlan, csak az aláírási címpéldányt kellett utólag pótolni, mert azt elfelejtettük berakni. :)

Mennyi lehet a sarzsi? Ha pl. nem jelentette be a cég a képzést a munkaügyi központnak és valaki felnyomja, akkor a munkaügyi ellenőrzésnél (felnőttképzésre) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (leánykori nevén: minimálbér) havi összege 5-szörösére bírságol a MUK.

Ha a képzések dokumentációja nem megfelelő, vagy súlyosan sérti a felnőttképzési törvény előírásait, akkor a minimálbér 5-10-szereséig terjedő összegre büntiznek, illetve akár el is tilthatják a céget a felnőttképzési tevékenységtől.

Melyek a súlyosabb dolgok, amiért pénzbüntetés jár?

1. nincs felnőttképzési szerződés a résztvevőkkel
2. nincsen képzési program a képzésre
3. a képzést nem a képzési programnak megfelelően végzi az intézmény
4. nincs bejelentve

Illetve ezek kombinációi :) Egyszóval: érdemes működő, hatékony rendszereket kitalálni a képzések adminisztrációjára, akár akkreditált vagy, akár nem.

Mennyire büntethetnek?

A múlt héten írtam arról, hogy MINDEN felnőttképzőnek mit kell dokumentálnia a képzésekkel kapcsolatban, akár akkreditált, akár nem.

OK. Ekkor szokta a társam megkérdezni: mi van, ha mindezt nem csinálom?
Egyszerű és nem nagyszerű: bünti.
Tavaly (2009.) október 1-én lépett hatályba a felnőttképzési törvény azon passzusai, amelyek szerint pénzre is büntethetnek, hogy ha nem megfelelően dokumentálsz.

Személyes anekdota: az akkori cégemhez már október közepén megérkeztek a munkaügyi ellenőrök (felnőttképzésre), hiszen már lehetett pénzre büntetni. Beléptek, akkor én éppen tárgyaltam, a társam fogadta őket  a recepción. Az ellenőrök elővezették: jöttek ellenőrzést egyeztetni. Mire a társam: jééé, a hóhért jöttek akasztani, a társam akkreditációs szakértő. Mire az egyik ellenőr: akkor hiába jöttünk. :)
De azért maradtak és le is folyt az ellenőrzés. 5-ös jegyzőkönyvünk lett, majdnem hibátlan, csak az aláírási címpéldányt kellett utólag pótolni, mert azt elfelejtettük berakni. :)

Mennyi lehet a sarzsi? Ha pl. nem jelentette be a cég a képzést a munkaügyi központnak és valaki felnyomja, akkor a munkaügyi ellenőrzésnél (felnőttképzésre) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (leánykori nevén: minimálbér) havi összege 5-szörösére bírságol a MUK.

Ha a képzések dokumentációja nem megfelelő, vagy súlyosan sérti a felnőttképzési törvény előírásait, akkor a minimálbér 5-10-szereséig terjedő összegre büntiznek, illetve akár el is tilthatják a céget a felnőttképzési tevékenységtől.

Melyek a súlyosabb dolgok, amiért pénzbüntetés jár?

1. nincs felnőttképzési szerződés a résztvevőkkel
2. nincsen képzési program a képzésre
3. a képzést nem a képzési programnak megfelelően végzi az intézmény
4. nincs bejelentve

Illetve ezek kombinációi :) Egyszóval: érdemes működő, hatékony rendszereket kitalálni a képzések adminisztrációjára, akár akkreditált vagy, akár nem.

Mit is kell adminisztrálnod, akár akkreditált vagy, akár nem

Mit is kell (húúúú, de utálom ezt a szót) mindenkinek (akkreditált, vagy sem) adminisztrálnia? 

1.bejelentkezni a felnőttképzési nyilvántartásba a képzésekkel és a felnőttképzési szolgáltatásokkal (kötelező: előzetes tudásfelmérés
2. csak azokat a képzéseket indíthatod, amelyek a nyilvántartásban szerepelnek
3. a felnőttképzési törvény szerint (16. §) ezekre a képzésekre képzési programmal kell rendelkezni, akkor is, ha nem valósítod meg ezeket a képzéseket
4. személyi feltételek adminisztrációja (oktatók önéletrajza, diplomamásolata, a képzésekre a szerződése)
5. tárgyi feltételek adminisztrációja (képzések helyszínére szerződés, vagy tulajdoni lap a cégre)


A képzésekkel kapcsolatban kötelező (fujjjjj) adminisztrálnod ezeket:


1. jelentkezési lap
2. felnőttképzési szerződés
3. tájékoztatás a képzésekkel kapcsolatban
4. előzetes tudás mérése, ennek dokumentálása
5. órákon aláírt jelenléti ív
6. haladási napló
7. ha a képzés megkezdése végzettséghez kötött, a résztvevőktől végzettséget igazoló dokumentum másolatát, ráírva: eredetivel megegyező másolat, aláírva a képző részéről
8. a képzés végén: tanúsítvány, igazolás, OKJ esetén bizonyítvány másolatát
9.  tanúsítvány, igazolás, OKJ esetén bizonyítvány átvételéről elismervény résztvevők aláírásával
10. OSAP statisztika


Nos, ezek kötelezőek mindenkire. Erre az akkreditáció rárak egy kis finomságot, ennyi.

Mi a titka a jó adminisztrációnak?  A jó rendszerek. Ha jó rendszereket dolgozol ki a képzések adminisztrálására, akkor egy ember is el tudja látni akár 3-400 résztvevő adminisztrációját. Ha rosszak, nem hatékonyak a rendszereid, akkor 5 ember is kevés lesz, a hibák száma meg csak nőni fog.

A titok nyitja: gondold át, hogy ezeket az adminisztratív rendszereket hogyan lehet hatékonyan, jól, kevés ráfordított energiával működtetni. Dolgozd ki, és akkor nincs naaaaagy, aki meg tud félemlíteni. Sok sikert!

Mit is kell adminisztrálnod, akár akkreditált vagy, akár nem

Mit is kell (húúúú, de utálom ezt a szót) mindenkinek (akkreditált, vagy sem) adminisztrálnia? 

1.bejelentkezni a felnőttképzési nyilvántartásba a képzésekkel és a felnőttképzési szolgáltatásokkal (kötelező: előzetes tudásfelmérés
2. csak azokat a képzéseket indíthatod, amelyek a nyilvántartásban szerepelnek
3. a felnőttképzési törvény szerint (16. §) ezekre a képzésekre képzési programmal kell rendelkezni, akkor is, ha nem valósítod meg ezeket a képzéseket
4. személyi feltételek adminisztrációja (oktatók önéletrajza, diplomamásolata, a képzésekre a szerződése)
5. tárgyi feltételek adminisztrációja (képzések helyszínére szerződés, vagy tulajdoni lap a cégre)


A képzésekkel kapcsolatban kötelező (fujjjjj) adminisztrálnod ezeket:


1. jelentkezési lap
2. felnőttképzési szerződés
3. tájékoztatás a képzésekkel kapcsolatban
4. előzetes tudás mérése, ennek dokumentálása
5. órákon aláírt jelenléti ív
6. haladási napló
7. ha a képzés megkezdése végzettséghez kötött, a résztvevőktől végzettséget igazoló dokumentum másolatát, ráírva: eredetivel megegyező másolat, aláírva a képző részéről
8. a képzés végén: tanúsítvány, igazolás, OKJ esetén bizonyítvány másolatát
9.  tanúsítvány, igazolás, OKJ esetén bizonyítvány átvételéről elismervény résztvevők aláírásával
10. OSAP statisztika


Nos, ezek kötelezőek mindenkire. Erre az akkreditáció rárak egy kis finomságot, ennyi.

Mi a titka a jó adminisztrációnak?  A jó rendszerek. Ha jó rendszereket dolgozol ki a képzések adminisztrálására, akkor egy ember is el tudja látni akár 3-400 résztvevő adminisztrációját. Ha rosszak, nem hatékonyak a rendszereid, akkor 5 ember is kevés lesz, a hibák száma meg csak nőni fog.

A titok nyitja: gondold át, hogy ezeket az adminisztratív rendszereket hogyan lehet hatékonyan, jól, kevés ráfordított energiával működtetni. Dolgozd ki, és akkor nincs naaaaagy, aki meg tud félemlíteni. Sok sikert!