2009. november 26., csütörtök

Mi is az akkreditáció?

Azt szoktam mondani, hogy az akkreditáció, és legyen az program, vagy intézményi, nem más, mint egy jogosítvány.

Sok ügyfélnek az elején ködös az akkreditáció, sokan panaszkodnak, hogy az akkreditáció által elvárt pl. adminisztratív kötelezettségek az ő rendszerébe nem illeszthetőek. Ezt megértem és azért is vagyok, hogy kvázi egy "tolmácsként" segítsem az ügyfeleimet, a néha érthetetlen és nehezen értelmezhető jogszabályi követelményeket lefordítsam normál emberi nyelvre. :) Azaz mit és hogyan kell csinálnia egy intézménynek, hogy megfeleljen az akkreditációs követelményeknek, mit és hogyan kell dokumentálnia.

Az akkreditáció egy jogosítvány, akként is kell kezelni, teljesíteni kell a követelményeket, utána pedig a jogosítvány birtokában lehet közlekedni a felnőttképzési pályázatok és szakképzési hozzájárulás útjain. Jó utazást, jó felkészülést kívánok!

Mi is az akkreditáció?

Azt szoktam mondani, hogy az akkreditáció, és legyen az program, vagy intézményi, nem más, mint egy jogosítvány.

Sok ügyfélnek az elején ködös az akkreditáció, sokan panaszkodnak, hogy az akkreditáció által elvárt pl. adminisztratív kötelezettségek az ő rendszerébe nem illeszthetőek. Ezt megértem és azért is vagyok, hogy kvázi egy "tolmácsként" segítsem az ügyfeleimet, a néha érthetetlen és nehezen értelmezhető jogszabályi követelményeket lefordítsam normál emberi nyelvre. :) Azaz mit és hogyan kell csinálnia egy intézménynek, hogy megfeleljen az akkreditációs követelményeknek, mit és hogyan kell dokumentálnia.

Az akkreditáció egy jogosítvány, akként is kell kezelni, teljesíteni kell a követelményeket, utána pedig a jogosítvány birtokában lehet közlekedni a felnőttképzési pályázatok és szakképzési hozzájárulás útjain. Jó utazást, jó felkészülést kívánok!

2009. október 12., hétfő

Felnőttképzési szolgáltatások -- nyűg, vagy potenciális fejlődési irány?

Az akkreditáció egyik előfeltétele, hogy az intézményetek legalább két felnőttképzési szolgáltatást nyújtson. Fontos tudni, hogy Nektek kötelező nyújtani, viszont a jelentkezőknek és/vagy résztvevőknek nem kötelező igénybe venniük.

A felnőttképzési szolgáltatások (sokan összekeverik a szolgáltatást a képzéssel) alatt pl. a következőket érti a felnőttképzés:

- előzetes tudásfelmérés (ez kötelező)
- képzési tanácsadás
- pályaválasztási tanácsadás

Sok ügyfelem kétségbeesik, vagy néz nagyokat, hogy ez mit jelent. Az előzetes tudásfelmérés olyan szinten is érdekes lehet, hogy még akkor is, ha a képzésen új információkat és plusz, kiegészítő dolgokat tanulnak meg, akkor is fontos lehet, mert jobban megismered a jelentkezőt. Lehet az előzetes tudásfelmérés szóban és lehet írásban is. Lehet egy feleletválasztós teszt is. De az előzetes tudásfelméréssel megalapozhatod azt, hogy az intézményedet a jelentkező komolyan veszi. Tehát nem csak "úgy beesik" a képzésre, hanem támasztasz vele szemben valami "követelményt", valami előzetes tesztet.

A másik népszerű felnőttképzési szolgáltatás a képzési tanácsadás. Ez lehet az előzetes tudásfelmérés után, amikor is a jelentkezőnek javasoltok képzéseket. Lehet a képzés közben, hogyan tudja a tanultakat hasznosítani, miben érdemes fejődnie stb.

Lényeg: a szolgáltatásokkal javíthatod a képzésed presztízsét, plusz értéket tudsz teremteni a résztvevőknek.

Felnőttképzési szolgáltatások -- nyűg, vagy potenciális fejlődési irány?

Az akkreditáció egyik előfeltétele, hogy az intézményetek legalább két felnőttképzési szolgáltatást nyújtson. Fontos tudni, hogy Nektek kötelező nyújtani, viszont a jelentkezőknek és/vagy résztvevőknek nem kötelező igénybe venniük.

A felnőttképzési szolgáltatások (sokan összekeverik a szolgáltatást a képzéssel) alatt pl. a következőket érti a felnőttképzés:

- előzetes tudásfelmérés (ez kötelező)
- képzési tanácsadás
- pályaválasztási tanácsadás

Sok ügyfelem kétségbeesik, vagy néz nagyokat, hogy ez mit jelent. Az előzetes tudásfelmérés olyan szinten is érdekes lehet, hogy még akkor is, ha a képzésen új információkat és plusz, kiegészítő dolgokat tanulnak meg, akkor is fontos lehet, mert jobban megismered a jelentkezőt. Lehet az előzetes tudásfelmérés szóban és lehet írásban is. Lehet egy feleletválasztós teszt is. De az előzetes tudásfelméréssel megalapozhatod azt, hogy az intézményedet a jelentkező komolyan veszi. Tehát nem csak "úgy beesik" a képzésre, hanem támasztasz vele szemben valami "követelményt", valami előzetes tesztet.

A másik népszerű felnőttképzési szolgáltatás a képzési tanácsadás. Ez lehet az előzetes tudásfelmérés után, amikor is a jelentkezőnek javasoltok képzéseket. Lehet a képzés közben, hogyan tudja a tanultakat hasznosítani, miben érdemes fejődnie stb.

Lényeg: a szolgáltatásokkal javíthatod a képzésed presztízsét, plusz értéket tudsz teremteni a résztvevőknek.

2009. október 5., hétfő

Hogyan készüljünk az intézményi akkreditációra?

Több, mint 50 intézményt készítettem fel az intézményi akkreditációra és nem csak ez, de főleg, mint eljáró szakértő (20 eljáráson vettem részt, mint vezető, vagy második szakértő) az a tapasztalatom, hogy az intézmények hajlamosak "lazán" kezelni a helyszíni szemlét.
Úgy gondolják, hogy a helyszíni szemle az csak egy plusz, a lényeg a pályázat. Nagy meggondolatlanság.

Az intézményi akkreditációnál a sikeres akkreditáció 50 %-a a jó pályázat és 50 % a helyszíni szemlén való megfelelés. A legnagyobb "zakózások" a helyszíni szemlén különösen a képzések adminisztrációjával kapcsolatosak. Főleg és elsősorban a felnőttképzési szerződés, aminek teljes egészében tartalmazni kell(ene) azokat a pontokat, amelyeket a felnőttképzési törvény (2001. évi CI.) 20. §-a tartalmaz. De általában ( az esetek 95 %-ban, kivéve, másik profi szakértő, vagy én készítettem fel az intézményt) ezek a pontok hiányosak, vagy nem úgy vannak megfogalmazva. Ennek a felnőttképzési szerződésnek majd egyszer egy külön sorozatot szentelek.

Lényeg: a helyszíni szemlén való megfelelés ugyanolyan fontos, mint maga a pályázat, tehát a képzések adminisztrációjának is rendben kell lennie.

Hogyan készüljünk az intézményi akkreditációra?

Több, mint 50 intézményt készítettem fel az intézményi akkreditációra és nem csak ez, de főleg, mint eljáró szakértő (20 eljáráson vettem részt, mint vezető, vagy második szakértő) az a tapasztalatom, hogy az intézmények hajlamosak "lazán" kezelni a helyszíni szemlét.
Úgy gondolják, hogy a helyszíni szemle az csak egy plusz, a lényeg a pályázat. Nagy meggondolatlanság.

Az intézményi akkreditációnál a sikeres akkreditáció 50 %-a a jó pályázat és 50 % a helyszíni szemlén való megfelelés. A legnagyobb "zakózások" a helyszíni szemlén különösen a képzések adminisztrációjával kapcsolatosak. Főleg és elsősorban a felnőttképzési szerződés, aminek teljes egészében tartalmazni kell(ene) azokat a pontokat, amelyeket a felnőttképzési törvény (2001. évi CI.) 20. §-a tartalmaz. De általában ( az esetek 95 %-ban, kivéve, másik profi szakértő, vagy én készítettem fel az intézményt) ezek a pontok hiányosak, vagy nem úgy vannak megfogalmazva. Ennek a felnőttképzési szerződésnek majd egyszer egy külön sorozatot szentelek.

Lényeg: a helyszíni szemlén való megfelelés ugyanolyan fontos, mint maga a pályázat, tehát a képzések adminisztrációjának is rendben kell lennie.

2009. október 1., csütörtök

A képzési program hossza

Sokan kérdezik tőlem ügyfelek, hogy milyen hosszúnak kell lennie egy képzési programnak? Nem akkreditált képzési programról beszélünk.
Erre nehéz választ adni, attól függ, hogy mennyire vagytok alaposak.
A leglényegesebb az, hogy minden pont (szó szerint úgy, ahogy a törvényben van) benne legyen, a 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény 16. § alapján.
Ez a leglényegesebb. Nota bene, ha jól tudom, a törvény változása hatott erre a 16. §-ra is, egy kicsit kibővült az, mi kell a képzési programba. Mivel bővült ki? Annyival bővült csak ki, hogy a tananyag egységeinél (moduljainál) oda kell írni a gyakorlati és elméleti óraszámot is.

Vissza az eredeti kérdéshez. Erre nem tér ki a jogszabály, tehát az intézményre bízza, az egyes pontokat milyen részletesen fejti ki. Hozzáteszem, mindig lehet helyszíni szemlén, ellenőrzésen találkozni olyan szakértővel, aki szakmailag megkifogásolja a képzési programot, de ha a jogszabály által előírt pontok benne vannak, akkor kifogásolhat, de más nagyon nem fog történni. Azt is hozzáteszem, hogy érdemes ezeket az észrevetéleket meghallgatni és akár meg is fogadni. De a képzési program hossza miatt, ha minden pont benne van, elmarasztalni intézményt nem lehet.

A képzési program hossza

Sokan kérdezik tőlem ügyfelek, hogy milyen hosszúnak kell lennie egy képzési programnak? Nem akkreditált képzési programról beszélünk.
Erre nehéz választ adni, attól függ, hogy mennyire vagytok alaposak.
A leglényegesebb az, hogy minden pont (szó szerint úgy, ahogy a törvényben van) benne legyen, a 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény 16. § alapján.
Ez a leglényegesebb. Nota bene, ha jól tudom, a törvény változása hatott erre a 16. §-ra is, egy kicsit kibővült az, mi kell a képzési programba. Mivel bővült ki? Annyival bővült csak ki, hogy a tananyag egységeinél (moduljainál) oda kell írni a gyakorlati és elméleti óraszámot is.

Vissza az eredeti kérdéshez. Erre nem tér ki a jogszabály, tehát az intézményre bízza, az egyes pontokat milyen részletesen fejti ki. Hozzáteszem, mindig lehet helyszíni szemlén, ellenőrzésen találkozni olyan szakértővel, aki szakmailag megkifogásolja a képzési programot, de ha a jogszabály által előírt pontok benne vannak, akkor kifogásolhat, de más nagyon nem fog történni. Azt is hozzáteszem, hogy érdemes ezeket az észrevetéleket meghallgatni és akár meg is fogadni. De a képzési program hossza miatt, ha minden pont benne van, elmarasztalni intézményt nem lehet.

2009. szeptember 16., szerda

Új felnőttképzési jogszabályok!

A 2001. évi CI. Felnőttképzési Törvény számos ponton megváltozik 2009. október 1-től.
Egyelőre "kedvcsinálónak" pár pont:

  • az intézményi akkreditációhoz megszűnik kötelezettségként a Szakmai Tanácsadó Testület megléte
  • megszűnik az éves képzési terv kötelezettsége
  • sokkal szigorúbban fogják a szakértő kollégák ellenőrizni a felnőttképzési intézményeket, nem csak az akkreditáltakat, hanem mindenkit, aki felnőtteket képez
  • a büntetések a mindenkori minimálbér 5-10-szeresére rúghatnak, a "bűn" nagyságától függően
  • fokozott szigorúsággal nézzük majd a felnőttképzési szerződések megkötését, hogy a szerződés a törvény előírásainak megfelelően lett megírva, hogy a felnőttképző képzési program alapján oktat és nem tér el attól (ha csak előtte nem egyezteti a résztvevőkkel)
Ezek apróságok, később pontosan "kivesézzük" a változásokat.

Új felnőttképzési jogszabályok!

A 2001. évi CI. Felnőttképzési Törvény számos ponton megváltozik 2009. október 1-től.
Egyelőre "kedvcsinálónak" pár pont:

  • az intézményi akkreditációhoz megszűnik kötelezettségként a Szakmai Tanácsadó Testület megléte
  • megszűnik az éves képzési terv kötelezettsége
  • sokkal szigorúbban fogják a szakértő kollégák ellenőrizni a felnőttképzési intézményeket, nem csak az akkreditáltakat, hanem mindenkit, aki felnőtteket képez
  • a büntetések a mindenkori minimálbér 5-10-szeresére rúghatnak, a "bűn" nagyságától függően
  • fokozott szigorúsággal nézzük majd a felnőttképzési szerződések megkötését, hogy a szerződés a törvény előírásainak megfelelően lett megírva, hogy a felnőttképző képzési program alapján oktat és nem tér el attól (ha csak előtte nem egyezteti a résztvevőkkel)
Ezek apróságok, később pontosan "kivesézzük" a változásokat.

2009. szeptember 10., csütörtök

Interjú velem a HVG-ben! :)


Interjú velem a nyelvoktatásról, a HVG-ben


Az eheti HVG (2009. szeptember 10.) 45. oldalán találhatsz egy interjút velem a nyelvoktatásról, a modern módszerekről. Nagyon érdekes beszélgetés volt az újságírónővel, nagyon érdeklődő volt, jót beszélgettünk. Ebből született az interjú.

A nyelvoktatás, főleg a felnőttképzés módszertani területén van mit behoznia az országnak és többek között ezért is találtam ki az Active Learning módszert, amelynek segítségével könnyebben és hatékonyabban lehet megtanulni angolul. Talán nem kizárólag az angolt, más területekre is ugyanúgy érvényesek módszertani fogások, mint az angolra.

Mindenképpen érdemes modern módszereket használni, többek között a felnőttképzésben is.
Erről is szól az interjú.

Olvasd el itt! :)

Interjú velem a HVG-ben! :)


Interjú velem a nyelvoktatásról, a HVG-ben


Az eheti HVG (2009. szeptember 10.) 45. oldalán találhatsz egy interjút velem a nyelvoktatásról, a modern módszerekről. Nagyon érdekes beszélgetés volt az újságírónővel, nagyon érdeklődő volt, jót beszélgettünk. Ebből született az interjú.

A nyelvoktatás, főleg a felnőttképzés módszertani területén van mit behoznia az országnak és többek között ezért is találtam ki az Active Learning módszert, amelynek segítségével könnyebben és hatékonyabban lehet megtanulni angolul. Talán nem kizárólag az angolt, más területekre is ugyanúgy érvényesek módszertani fogások, mint az angolra.

Mindenképpen érdemes modern módszereket használni, többek között a felnőttképzésben is.
Erről is szól az interjú.

Olvasd el itt! :)

2009. szeptember 1., kedd

ÚJ JOGSZABÁLYOK!

Figyelem, fontos: előreláthatólag 2009. október 1-ttől jogszabályváltozás az akkreditációban és felnőttképzésben. Még nem lehet pontosan tudni, de eddigi tapasztalatom: mindig, minden egyes jogszabályváltozásnál szigorítottak a feltételeken.

Szóval, öveket becsatolni és érdemes ide is visszanézni, mert fogok "tudósítani".

ÚJ JOGSZABÁLYOK!

Figyelem, fontos: előreláthatólag 2009. október 1-ttől jogszabályváltozás az akkreditációban és felnőttképzésben. Még nem lehet pontosan tudni, de eddigi tapasztalatom: mindig, minden egyes jogszabályváltozásnál szigorítottak a feltételeken.

Szóval, öveket becsatolni és érdemes ide is visszanézni, mert fogok "tudósítani".

2009. július 31., péntek

Mit néznek intézményi akkreditációs helyszíni szemlén? Mi a fontos?

Az intézményi akkreditáció helyszíni szemléjén főleg a képzések (értsd: csoportok) dokumentációját nézi meg két, FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) által delegált szakértő, hivatalos közigazgatási eljárás keretében.
A szakértőket kötik a jogszabályok, DE (tudod, mindig van egy de :), nagyon fontos, milyen benyomást tesz rájuk a cég/intézmény és még fontosabb, hogy az intézmény képviselői milyen benyomást tesznek a szakértőkre.

Saját tapasztalat és úgy gondolom, nem árulok el semmilyen titoktartást érintő információt, hogy mi, szakértők, alapbeállításban "okostojások" vagyunk. Bevallom, szeretünk okoskodni és okosnak látszani, okosnak lenni. Sok szakértő ezt nem fogja bevallani, de mélyen belül ez a lényeg a szakértőknél. A szakértő akkor fogja magát jól érezni, ha csillogtathatja tudását. Hogyan érezheti teheti ezt meg? Úgy, ha hibát talál, még ha a legcsekélyebbet is. Mindannyian tudjuk, tökéletes adminisztráció nem létezik, errare humanum est, azaz hibázni emberi dolog.

Amikor a szakértő hibát talál, akkor sokszor ez nem főbenjáró. Mégis, a legnagyobb baklövést ilyen helyzetben az intézmények úgy szokták elkövetni, hogy kvázi megbuktatják saját magukat. Elkezdenek magyarázkodni, vagy konkrétan valamire azt mondani, hogy nincs és nem is volt. Egyenes út a hiánypótlásig, az idővesztésig, felesleges csűrcsavarásig. Javaslat: felejtsd el a magyarázkodást, viszont mindent kövess el, hogy ott, a helyszínen kijavítsd a hibát. Ismerd el a szakértő hozzáértését és mutasd, hogy megfogadod a tanácsát.

A végén így egy kellemes emlék lesz a helyszíni szemle, a szakértők is elégedettek lesznek, mert segíthettek és hatékonyak voltak, Te is elégedett leszel, mert eredményesen lezajlott a helyszíni szemle. Persze, ez csak akkor lesz így, ha valóban jól felkészültetek, mint ahogy én is a legapróbb pontig felkészítem az ügyfeleimet, és a szakértők már "csak" vesszőhibákat találnak, ha egyáltalán.

Sok sikert a helyszíni szemléhez!

Mit néznek intézményi akkreditációs helyszíni szemlén? Mi a fontos?

Az intézményi akkreditáció helyszíni szemléjén főleg a képzések (értsd: csoportok) dokumentációját nézi meg két, FAT (Felnőttképzési Akkreditáló Testület) által delegált szakértő, hivatalos közigazgatási eljárás keretében.
A szakértőket kötik a jogszabályok, DE (tudod, mindig van egy de :), nagyon fontos, milyen benyomást tesz rájuk a cég/intézmény és még fontosabb, hogy az intézmény képviselői milyen benyomást tesznek a szakértőkre.

Saját tapasztalat és úgy gondolom, nem árulok el semmilyen titoktartást érintő információt, hogy mi, szakértők, alapbeállításban "okostojások" vagyunk. Bevallom, szeretünk okoskodni és okosnak látszani, okosnak lenni. Sok szakértő ezt nem fogja bevallani, de mélyen belül ez a lényeg a szakértőknél. A szakértő akkor fogja magát jól érezni, ha csillogtathatja tudását. Hogyan érezheti teheti ezt meg? Úgy, ha hibát talál, még ha a legcsekélyebbet is. Mindannyian tudjuk, tökéletes adminisztráció nem létezik, errare humanum est, azaz hibázni emberi dolog.

Amikor a szakértő hibát talál, akkor sokszor ez nem főbenjáró. Mégis, a legnagyobb baklövést ilyen helyzetben az intézmények úgy szokták elkövetni, hogy kvázi megbuktatják saját magukat. Elkezdenek magyarázkodni, vagy konkrétan valamire azt mondani, hogy nincs és nem is volt. Egyenes út a hiánypótlásig, az idővesztésig, felesleges csűrcsavarásig. Javaslat: felejtsd el a magyarázkodást, viszont mindent kövess el, hogy ott, a helyszínen kijavítsd a hibát. Ismerd el a szakértő hozzáértését és mutasd, hogy megfogadod a tanácsát.

A végén így egy kellemes emlék lesz a helyszíni szemle, a szakértők is elégedettek lesznek, mert segíthettek és hatékonyak voltak, Te is elégedett leszel, mert eredményesen lezajlott a helyszíni szemle. Persze, ez csak akkor lesz így, ha valóban jól felkészültetek, mint ahogy én is a legapróbb pontig felkészítem az ügyfeleimet, és a szakértők már "csak" vesszőhibákat találnak, ha egyáltalán.

Sok sikert a helyszíni szemléhez!

2009. július 22., szerda

"Intézmény akkreditációval milyen képzéseket folytathatok?"

Gyakran kapom ezt a kérdést ügyfelektől, főleg azon ügyfelektől, akik olyan cégeknél oktatnak, akik szakképzési terhére akarják elszámolni az oktatást.

A dolog logikája a következő (legalábbis a jelen szabályozás szerint):

- a program akkreditációban 1, azaz egy program akkreditálása is elegendő
- az az 1 program a belépő az intézményi akkreditációhoz
- az intézményi akkreditációs helyszíni szemlén azt ellenőrizzük mi szakértők, hogy azt a programot, képzést legalább egyszer megcsináltátok-e a cégben/intézményben

Miután megvan az intézményi akkreditáció, utána azt a képzést csináljátok szakképzésire, ami:
- benne van a felnőttképzési nyilvántartásban
- legalább 20 órás
- általános és/vagy nyelvi képzés

Az intézményi akkreditáció után aztán nyugodtan akkreditáltathattok több programot is, mindenképpen egy képzés presztízsét emeli, ha a képzési program akkreditált.

"Intézmény akkreditációval milyen képzéseket folytathatok?"

Gyakran kapom ezt a kérdést ügyfelektől, főleg azon ügyfelektől, akik olyan cégeknél oktatnak, akik szakképzési terhére akarják elszámolni az oktatást.

A dolog logikája a következő (legalábbis a jelen szabályozás szerint):

- a program akkreditációban 1, azaz egy program akkreditálása is elegendő
- az az 1 program a belépő az intézményi akkreditációhoz
- az intézményi akkreditációs helyszíni szemlén azt ellenőrizzük mi szakértők, hogy azt a programot, képzést legalább egyszer megcsináltátok-e a cégben/intézményben

Miután megvan az intézményi akkreditáció, utána azt a képzést csináljátok szakképzésire, ami:
- benne van a felnőttképzési nyilvántartásban
- legalább 20 órás
- általános és/vagy nyelvi képzés

Az intézményi akkreditáció után aztán nyugodtan akkreditáltathattok több programot is, mindenképpen egy képzés presztízsét emeli, ha a képzési program akkreditált.

2009. július 16., csütörtök

Milyen képzést érdemes program akkreditáltatni? 2. rész

A képzés program akkreditációjánál még egy nagyon fontos, pénzügyi döntést kell mérlegelni.
Jelen jogszabályok szerint, azt a képzést, amit program akkreditáltat a céged/intézményed, utána ÁFA mentesen kell árulnod az ügyfeleidnek. Azaz MAA-s (ÁFA mentes) számlát kell róla kiállítani.

Mit jelent ez, ha pl. tanácsadó, vagy tréning céged van és ÁFA-sak a bevételeid? Nos, ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy azt a képzést program akkreditáltassátok, amit a legkevésbé csináltok, mert azzal lesz a legkevesebb galiba.

De mindenképpen egyeztess a cég/intézmény könyvelőjével, könyvvizsgálójával, gazdasági vezetőjével, hogy az áfa mentesség mit fog jelenteni az intézménynek pénzügyi szempontból.

Milyen képzést érdemes program akkreditáltatni? 2. rész

A képzés program akkreditációjánál még egy nagyon fontos, pénzügyi döntést kell mérlegelni.
Jelen jogszabályok szerint, azt a képzést, amit program akkreditáltat a céged/intézményed, utána ÁFA mentesen kell árulnod az ügyfeleidnek. Azaz MAA-s (ÁFA mentes) számlát kell róla kiállítani.

Mit jelent ez, ha pl. tanácsadó, vagy tréning céged van és ÁFA-sak a bevételeid? Nos, ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy azt a képzést program akkreditáltassátok, amit a legkevésbé csináltok, mert azzal lesz a legkevesebb galiba.

De mindenképpen egyeztess a cég/intézmény könyvelőjével, könyvvizsgálójával, gazdasági vezetőjével, hogy az áfa mentesség mit fog jelenteni az intézménynek pénzügyi szempontból.

2009. július 15., szerda

Milyen képzést érdemes program akkreditáltatni? 1. rész

A program akkreditációt már megbeszéltük a július 8-i posztban, hogy mire jó.
Milyen programot érdemes akkreditáltatni? Ez egy örökérvényű kérdés, mindig, tanácsadásnál is megkérdezik tőlem az ügyfeleim.

Itt több tényező is van.
Először is, a program akkreditáció az intézményi akkreditáció előszobája. Sok ügyfelem is azt hitte, hogy az összes programot, amit oktatnak, "kötelező" intézményi akkreditáció előtt program akkreditáltatni. Jó hír: nem kötelező, sőőőt.

Az intézményi akkreditációhoz (jelen állás szerint, természetesen) egyetlen egy darab képzést kell program akkreditáltatni, a többit nem szükséges, csak akkor, ha szeretnétek.
Szintén népszerű kérdés még ügyfeleimtől, hogy ha szakképzési hozzájárulásra oktatnak, akkor milyen képzések lehetnek benne ebben a körben.
A válasz: attól a pillanattól, hogy a céged, vagy intézményed intézmény-akkreditált, bármelyik, a felnőttképzési nyilvántartásodban szereplő képzést (feltéve: szakmai és/vagy nyelvi képzés és legalább 20 óra) szakképzési hozzájárulásra oktathatod.

Folyt. köv. a program akkreditációról.

Milyen képzést érdemes program akkreditáltatni? 1. rész

A program akkreditációt már megbeszéltük a július 8-i posztban, hogy mire jó.
Milyen programot érdemes akkreditáltatni? Ez egy örökérvényű kérdés, mindig, tanácsadásnál is megkérdezik tőlem az ügyfeleim.

Itt több tényező is van.
Először is, a program akkreditáció az intézményi akkreditáció előszobája. Sok ügyfelem is azt hitte, hogy az összes programot, amit oktatnak, "kötelező" intézményi akkreditáció előtt program akkreditáltatni. Jó hír: nem kötelező, sőőőt.

Az intézményi akkreditációhoz (jelen állás szerint, természetesen) egyetlen egy darab képzést kell program akkreditáltatni, a többit nem szükséges, csak akkor, ha szeretnétek.
Szintén népszerű kérdés még ügyfeleimtől, hogy ha szakképzési hozzájárulásra oktatnak, akkor milyen képzések lehetnek benne ebben a körben.
A válasz: attól a pillanattól, hogy a céged, vagy intézményed intézmény-akkreditált, bármelyik, a felnőttképzési nyilvántartásodban szereplő képzést (feltéve: szakmai és/vagy nyelvi képzés és legalább 20 óra) szakképzési hozzájárulásra oktathatod.

Folyt. köv. a program akkreditációról.

2009. július 10., péntek

Felnőttképzési nyilvántartásról még egy kicsi

A múltkor volt szó a nyilvántartásról. Ugye a nyilvántartás birtokában lehet a cégednek/intézményednek egyáltalán felnőtteket képezni.
Ja, a nyilvántartás 13 000 Ft-ba kerül (most), közoktatásnak ingyenes.

Még érdemes pár dolgot tudni a nyilvántartásról. Minden képzés, amit oda felveszel, nos, a nyilvántartásban egyben nyilatkozol is, hogy azokra a képzésekre van képzési programod.
Mi kell egy képzési programba?

Nos, a Felnőttképzési törvény (igen, megint jogszabály...) kimondja, hogy:

a. a megszerezhető kompetenciák
b. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei
c. a tervezett képzési idő
d. a képzés módszerei
e. a tananyag egységei
f. a max. csoportlétszám
g. teljesítményértékelési rendszer leírása
h. a képzés, illetve a képzés moduljainak elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei
i. személyi és tárgyi feltételek, ezek biztosításának módja

Szóval az összes képzésre egy ilyen képzési programot össze kell állítani, még akkor is, ha nem végzitek.

Felnőttképzési nyilvántartásról még egy kicsi

A múltkor volt szó a nyilvántartásról. Ugye a nyilvántartás birtokában lehet a cégednek/intézményednek egyáltalán felnőtteket képezni.
Ja, a nyilvántartás 13 000 Ft-ba kerül (most), közoktatásnak ingyenes.

Még érdemes pár dolgot tudni a nyilvántartásról. Minden képzés, amit oda felveszel, nos, a nyilvántartásban egyben nyilatkozol is, hogy azokra a képzésekre van képzési programod.
Mi kell egy képzési programba?

Nos, a Felnőttképzési törvény (igen, megint jogszabály...) kimondja, hogy:

a. a megszerezhető kompetenciák
b. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei
c. a tervezett képzési idő
d. a képzés módszerei
e. a tananyag egységei
f. a max. csoportlétszám
g. teljesítményértékelési rendszer leírása
h. a képzés, illetve a képzés moduljainak elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei
i. személyi és tárgyi feltételek, ezek biztosításának módja

Szóval az összes képzésre egy ilyen képzési programot össze kell állítani, még akkor is, ha nem végzitek.

2009. július 8., szerda

Program akkreditáció: mire jó?

Sokan kérdezik: mire jó a program akkreditáció?
Több dologra:

  • az intézményi akkreditáció "előszobája", tehát ez az előfeltétele az intézményi akkreditációnak
  • ÁFAmentes tanfolyamok
  • vannak pályázatok, ahol nem "csak" az intézménynek kell akkreditálva lennie, hanem a pályázott képzésnek is
A program akkreditáció bizonyos értelemben egyszerűbb, bizonyos értelemben bonyolultabb, mint az intézményi akkreditáció.
Kevesebb "papírmunka" van vele, viszont mivel jóval kevesebb jogszabály szabályozza, ezért bejöhet sokkal jobban az elbíráló szakértő szubjektív véleménye. És akkor beáll a hiánypótlás esete... Mint ahogy az is megtörtént már, hogy szakértő kolléga összeállította a saját intézményének program akkredit anyagát, beadták a FAT-nak, a másik, bíráló kolléga (nem tudta, hogy szakértő írta az anyagot) meg hiánypótlásra szólította fel az intézményt...

Szóval ilyen is előfordulhat, érdemes felkészülni rá.

Program akkreditáció: mire jó?

Sokan kérdezik: mire jó a program akkreditáció?
Több dologra:

  • az intézményi akkreditáció "előszobája", tehát ez az előfeltétele az intézményi akkreditációnak
  • ÁFAmentes tanfolyamok
  • vannak pályázatok, ahol nem "csak" az intézménynek kell akkreditálva lennie, hanem a pályázott képzésnek is
A program akkreditáció bizonyos értelemben egyszerűbb, bizonyos értelemben bonyolultabb, mint az intézményi akkreditáció.
Kevesebb "papírmunka" van vele, viszont mivel jóval kevesebb jogszabály szabályozza, ezért bejöhet sokkal jobban az elbíráló szakértő szubjektív véleménye. És akkor beáll a hiánypótlás esete... Mint ahogy az is megtörtént már, hogy szakértő kolléga összeállította a saját intézményének program akkredit anyagát, beadták a FAT-nak, a másik, bíráló kolléga (nem tudta, hogy szakértő írta az anyagot) meg hiánypótlásra szólította fel az intézményt...

Szóval ilyen is előfordulhat, érdemes felkészülni rá.

2009. július 2., csütörtök

Mit oktathatok és mit nem?

Mindig előjön kérdésként, tegnap is előjött.
Ha akkreditálni kell egy intézményt, vagy ha csak elkezdi a képzéseket, mindenképpen az első lépés a felnőttképzési nyilvántartás. Ezt a területileg illetékes munkaügyi központnál kérheted.
Kell hozzá egy cégkivonat (30 napnál nem régebbi), egy társasági szerződés, vagy alapító okirat, valamint a 48/2001 OM rendelet mellékletében található űűűűűűrlap, kitöltve.

Mi az, ami fontos a nyilvántartásnál?

Mindent, amit oktattok az intézményeteknél, ott fel kell sorolni. Ha jövőben mást is szeretnétek, akkor érdemes egy füst alatt azt is hozzátenni. Fontos: ami a nyilvántartásban van, azt nem kötelező oktatni, viszont képezni csak úgy tudsz, ha a képzés szerepel a nyilvántartásban.

Ha akkreditáltatni is akarod majd a céged, akkor kell még a nyilvántartáshoz 2 felnőttképzési szolgáltatás is.
Az előzetes tudásfelmérés (azonosító: 91) kötelező, mellé amit javasolni szoktam az a képzési tanácsadás (azonosító: 93), mert azt minden képzésnél lehet alkalmazni.

Mit oktathatok és mit nem?

Mindig előjön kérdésként, tegnap is előjött.
Ha akkreditálni kell egy intézményt, vagy ha csak elkezdi a képzéseket, mindenképpen az első lépés a felnőttképzési nyilvántartás. Ezt a területileg illetékes munkaügyi központnál kérheted.
Kell hozzá egy cégkivonat (30 napnál nem régebbi), egy társasági szerződés, vagy alapító okirat, valamint a 48/2001 OM rendelet mellékletében található űűűűűűrlap, kitöltve.

Mi az, ami fontos a nyilvántartásnál?

Mindent, amit oktattok az intézményeteknél, ott fel kell sorolni. Ha jövőben mást is szeretnétek, akkor érdemes egy füst alatt azt is hozzátenni. Fontos: ami a nyilvántartásban van, azt nem kötelező oktatni, viszont képezni csak úgy tudsz, ha a képzés szerepel a nyilvántartásban.

Ha akkreditáltatni is akarod majd a céged, akkor kell még a nyilvántartáshoz 2 felnőttképzési szolgáltatás is.
Az előzetes tudásfelmérés (azonosító: 91) kötelező, mellé amit javasolni szoktam az a képzési tanácsadás (azonosító: 93), mert azt minden képzésnél lehet alkalmazni.

2009. június 26., péntek

Önértékelés

Hm. Az egyik jogszabályi előírás az akkreditált intézményeknek kötelezővé teszi az éves önértékelést. Ráadásul, még a területeket is megszabja. Mert hogy nem mindegy, mit hogy önértékelek. :)

Vitzet félre, azt érdemes tudni, hogy az önértékelés módja az intézményre van hagyva, a szabály szerint. Hurrá!
Tehát, ha nekem arra van kedvem és az van leírva a MIR-ben (nem, nem űrhajó, minőségirányítási rendszer), akkor akár szilveszter éjjelén összeülök az SZTT tagokkal és egy pohár pezsgő mellett önértékelünk. A lényeg: az önértékelés eredménye legyen leírva.

Személyes véleményem: egy cégnek elsősorban a számok adják az önértékelés alapját. A számok történeteket mesélnek. A számok azonnal jelzik, ha jól mennek a dolgok és azt is, ha rosszul. A számok mindent elmondanak, amit egy vezetőnek tudnia kell. Csak érteni kell a számok nyelvén. Ha a számok csúnya történetet mondanak, előbb-utóbb nem lesz mit önértékelni.

Tehát a számok a legfontosabbak. Utána jön minden egyéb.

Legközelebbi bejegyzésben leírok pár főszereplő számot.

Önértékelés

Hm. Az egyik jogszabályi előírás az akkreditált intézményeknek kötelezővé teszi az éves önértékelést. Ráadásul, még a területeket is megszabja. Mert hogy nem mindegy, mit hogy önértékelek. :)

Vitzet félre, azt érdemes tudni, hogy az önértékelés módja az intézményre van hagyva, a szabály szerint. Hurrá!
Tehát, ha nekem arra van kedvem és az van leírva a MIR-ben (nem, nem űrhajó, minőségirányítási rendszer), akkor akár szilveszter éjjelén összeülök az SZTT tagokkal és egy pohár pezsgő mellett önértékelünk. A lényeg: az önértékelés eredménye legyen leírva.

Személyes véleményem: egy cégnek elsősorban a számok adják az önértékelés alapját. A számok történeteket mesélnek. A számok azonnal jelzik, ha jól mennek a dolgok és azt is, ha rosszul. A számok mindent elmondanak, amit egy vezetőnek tudnia kell. Csak érteni kell a számok nyelvén. Ha a számok csúnya történetet mondanak, előbb-utóbb nem lesz mit önértékelni.

Tehát a számok a legfontosabbak. Utána jön minden egyéb.

Legközelebbi bejegyzésben leírok pár főszereplő számot.

2009. június 22., hétfő

Kérdőívezni, vagy sem?

Az intézményi akkreditáció egyik alapeleme, hogy az ügyfeleket meg kell kérdeznünk nekünk, mint intézményeknek arról, hogy mennyire voltak elégedettek a tanfolyammal.

Na most. Általában ezt mindenki (gyakorlatilag eddig 100 %, majdnem 100 cégnek segítettem az akkreditben, ez alapján mondom) kérdőívek formájában teszi meg. A kérdőívekről meg nekem az a személyes véleményem, hogy kb. semmit nem érnek. Igazi feedback-et nem kapunk, mindig mindenki leírja, milyen szép és jó minden. Ebből nem tanulunk...

Saját tapasztalat, hogy legjobban akkor tudom meg az ügyfeleim véleményét, amikor beszélgetek velük. Kötötten. Semmi fókusz csoport (Isten ments). Egy személyes beszélgetés. Többet megtudok belőle, mint bármilyen kérdőívből.

Persze ezt is érdemes leírni, utólag, Magadnak, habár szintén saját tapasztalat, a fontos info meg fog maradni a fejedben.

Egyszóval: lehet kérdőívezni, sőt, ha akkreditációt akarsz, vagy már akkreditált az intézményed, akkor kell is, csak érdemes ezeket a kérdőíveket a helyén kezelni.

Mindenképpen beszélges a tanfolyam résztvevőkkel, hogy megtudd a véleményüket.

Kérdőívezni, vagy sem?

Az intézményi akkreditáció egyik alapeleme, hogy az ügyfeleket meg kell kérdeznünk nekünk, mint intézményeknek arról, hogy mennyire voltak elégedettek a tanfolyammal.

Na most. Általában ezt mindenki (gyakorlatilag eddig 100 %, majdnem 100 cégnek segítettem az akkreditben, ez alapján mondom) kérdőívek formájában teszi meg. A kérdőívekről meg nekem az a személyes véleményem, hogy kb. semmit nem érnek. Igazi feedback-et nem kapunk, mindig mindenki leírja, milyen szép és jó minden. Ebből nem tanulunk...

Saját tapasztalat, hogy legjobban akkor tudom meg az ügyfeleim véleményét, amikor beszélgetek velük. Kötötten. Semmi fókusz csoport (Isten ments). Egy személyes beszélgetés. Többet megtudok belőle, mint bármilyen kérdőívből.

Persze ezt is érdemes leírni, utólag, Magadnak, habár szintén saját tapasztalat, a fontos info meg fog maradni a fejedben.

Egyszóval: lehet kérdőívezni, sőt, ha akkreditációt akarsz, vagy már akkreditált az intézményed, akkor kell is, csak érdemes ezeket a kérdőíveket a helyén kezelni.

Mindenképpen beszélges a tanfolyam résztvevőkkel, hogy megtudd a véleményüket.

2009. június 19., péntek

Miről szól az akkreditáció a felnőttképzésben blog?

Kedves Olvasó!

Először is, bemutatkozom Neked.
Pásztor Eszter vagyok, a FAT felnőttképzési akkreditációs szakértője (azonosítószámom: 385/2005), akkreditációs tanácsadó, itt többet megtudhatsz a referenciáimról:
akkreditációs tanácsadási oldalam.

Mellette az Amerikai Intézet oktatási vezetője és az amerikai angol szakértője is vagyok (blogom az amerikai angolról).

Felnőttképzési történetem, tapasztalataim:

  • 1994 óta dolgozom folyamatosan a felnőttképzésben,

  • 1999-től, mint középvezető az egyik legnagyobb budapesti nyelvoktatási intézményben,

  • 2002-től, mint az Amerikai Intézet oktatási vezetője,

  • 2003-tól, mint a FAT felnőttképzési akkreditációs szakértője,

  • 2007-től, mint hivatalos akkreditációs tanácsadó.

  • 20 közigazgatási eljárást vezettem le, mint szakértő és vezető szakértő és

  • mostanra (2009. június 19.) több, mint 90 intézmény az én segítségemmel készült fel akkreditációra és szerezte meg az akkreditációt.

Elméleti és mellette gyakorlati szakember vagyok, folyamatosan képzem magam a felnőttképzés terén, intézmény menedzselés, akkreditáció, jogszabályok.
Gyakorlati tapasztalataimat az akkreditációról és a felnőttképző intézmények menedzselésről szeretném itt megosztani Veled, kedves olvasó, aki felnőttképzésben dolgozol, akkreditációra készülsz, vagy már akkreditált vagy, de szeretnél többet megtudni arról, gyakorlati életben ez mivel jár.

Remélem, sok hasznos tanácsot találsz a blogban és ki is fogod őket próbálni a gyakorlati életben.

Jó olvasást, kellemes tájékozódást kívánok Neked,

Pásztor Eszter

Ha kérdésed van, írj nyugodtan: eszter.pasztor@amerikaiintezet.hu



Miről szól az akkreditáció a felnőttképzésben blog?

Kedves Olvasó!

Először is, bemutatkozom Neked.
Pásztor Eszter vagyok, a FAT felnőttképzési akkreditációs szakértője (azonosítószámom: 385/2005), akkreditációs tanácsadó, itt többet megtudhatsz a referenciáimról:
akkreditációs tanácsadási oldalam.

Mellette az Amerikai Intézet oktatási vezetője és az amerikai angol szakértője is vagyok (blogom az amerikai angolról).

Felnőttképzési történetem, tapasztalataim:

  • 1994 óta dolgozom folyamatosan a felnőttképzésben,

  • 1999-től, mint középvezető az egyik legnagyobb budapesti nyelvoktatási intézményben,

  • 2002-től, mint az Amerikai Intézet oktatási vezetője,

  • 2003-tól, mint a FAT felnőttképzési akkreditációs szakértője,

  • 2007-től, mint hivatalos akkreditációs tanácsadó.

  • 20 közigazgatási eljárást vezettem le, mint szakértő és vezető szakértő és

  • mostanra (2009. június 19.) több, mint 90 intézmény az én segítségemmel készült fel akkreditációra és szerezte meg az akkreditációt.

Elméleti és mellette gyakorlati szakember vagyok, folyamatosan képzem magam a felnőttképzés terén, intézmény menedzselés, akkreditáció, jogszabályok.
Gyakorlati tapasztalataimat az akkreditációról és a felnőttképző intézmények menedzselésről szeretném itt megosztani Veled, kedves olvasó, aki felnőttképzésben dolgozol, akkreditációra készülsz, vagy már akkreditált vagy, de szeretnél többet megtudni arról, gyakorlati életben ez mivel jár.

Remélem, sok hasznos tanácsot találsz a blogban és ki is fogod őket próbálni a gyakorlati életben.

Jó olvasást, kellemes tájékozódást kívánok Neked,

Pásztor Eszter

Ha kérdésed van, írj nyugodtan: eszter.pasztor@amerikaiintezet.hu