Kérdé a költő, akit (soha el nem feledhető magyartanárom szavaival) csak hagyjunk, hadd költsön békében. Viszont én Téged nem hagylak, hogy békében költsél és akárminek nevezzed a dolgokat a felnőttképzésben, mert ennek következményei lehetnek (szigorú szemöldök-összehúzás).
Amit szinte mindenki elront és amire figyelj, a két leggyakoribb megnevezési hiba:
1. "hallgató"
A "kedvencem". Még felnőttképzési pályázati kiírásoknál is előszeretettel használják, hivatalos, ÁSZ (Állami Számvevőszék) jelentésben is szerepel, hogy felnőttképzésben "hallgató" van. Igen. Mindenki ezt használja. Még szakértők is. :) Teljesen beleette magát a köztudatba. Pedig helytelen. Hallgatók a felsőoktatásban vannak. A felnőttképzésben a kevésbé költői, annál inkább pragmatikus "képzésben résztvevő", vagy "résztvevő" szó az irányadó.
2. "oklevél"
Felnőttképzésben, teljesen mindegy, hogy akkreditált, vagy nem akkreditált, kizárólag tanúsítványt, vagy látogatási igazolást adhatsz ki egy képzés végén, hogy azt az adott tanfolyamot Gipsz Jakab elvégezte. Ha tudnád, hányszor láttam már, hogy "oklevelet" adnak felnőttképzési intézmények. Pedig helytelen, nem adhatnak oklevelet. Más kérdés, ha régen így akkreditálták a programjukat, van ilyen is...
Ha a jogszabályokat nézzük, oklevelet csak és kizárólag felsőoktatás adhat. Az oklevél gyakorlatilag a diploma.
Bizonyítványt pedig közoktatás adhat, OKJ-s vizsgaszervező az eredményes OKJ-s vizsga után, illetve nyelvvizsgaközpont a nyelvvizsgáról.
Felnőttképzési intézmény/cég kizárólag tanúsítványt, vagy igazolást adhat egy képzésének elvégzéséről.
Jó, ha ezeket tudod. :)
