2012. június 6., szerda

Minek látszol?



Múlt szombaton a kék-zöld leopárdmintás, arany pálmafákkal díszített Versace baseball sapkámat, rikítókék rövid bőrkabátot, pink topot és pink, strasszokkal kirakott farmert viseltem. Bementem az Aréna plázában egy dekorboltba. A három eladó ott dekolt a pénztárnál, nem szóltak hozzám. Én sem szóltam egy árva szót sem, szerintem előbb az eladónak kell köszönnie. Marslakó vagyok.

A boltban elrabolta tekintetem a csokispult, mi más. Odacsörtettem, megtekintettem a zseniális csokikat, tudod, azok a fajták, amelyekbe gyümölcsöket, magokat tesznek a tetejére, nagyon fessen néznek ki. El is döntöttem, miután feltankolok élelmiszerből a tecsóban, visszafelé bejövök és veszek egyet.

Így is történt, visszafele jövet, bezúztam szótlanul a boltba, odazúztam a csokikhoz, levettem egy táblával, odamentem a pénztárhoz, leraktam a csokit és a bankkártyámat, majd várakozó álláspontra helyezkedtem. A csaj elvette a kártyát, berakta a kütyübe, majd imígyen szóla: "Your code, please." Külföldinek néztek. Szerintem a csaj nem vette észre a nevemet a kártyán. Végigjátsztam a játékot. A végén rámosolyogtam a csajra: thank you see ya, olyan hangsúlyozással, mint amikor külföldiek mondják a sziát. Boldog mosollyal és hangosan köszönt vissza, ismét egy külföldi, aki megtanulta a sziát. 

Tanulság 1: viselj színes cuccokat és Versace baseball sapkát itthon, egyből külföldinek néznek. 
Tanulság 2: amit már az összes hűséges ügyfelem kívülről fúj, nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Az vagy a másik ember szemében, aminek látszol. 

Az emberi agy egyszerűsít. Erről szól az első benyomás. Ez érvényes akkreditációra, különösen az akkreditációs helyszíni szemlékre is. Nem elég szakmai jónak lenni, jónak is érdemes látszani.


Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési és
Akkreditációs Szakértő
Ma 11-kor megjelent a legfrissebb Informátor szám!
A következő Informátor szám, hírekkel, újdonságokkal, ötletetekkel megjelenik: 
2012. június 19.