Aláírási címpéldány

Volt egyszer, hol nem volt, még régen, az Óperenciás tengeren is túl, cégek alapításánál el kellett menni egy közjegyzőhöz és jó sok példányban aláírási címpéldányt készíttetni. Aztán egy verőfényes/borús/nyeszlett (válaszd ki, amelyik tetszik) szeptember 1-én, nevezetesen a 2007. évi szeptember 1-én hatályba lépett a cégtörvény módosítása, amely lehetővé tette, hogy ügyvéd által aláírt aláírás-mintát is lehessen a cégjegyzési jog igazolására használni. Persze a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány megmaradt, de így is egyszerűsödött a cégek alapítása.

Az aláírás-mintát ügyvéd készíti, az aláírási címpéldányt pedig közjegyző.

Na most, ez a cégtörvény módosítás nem jutott el az akkreditációs rendeletekig. A mai napig is az akkreditációs bibliánkban (24/2004 FMM rendelet) aláírási címpéldány szerepel. Magyarul: az aláírási címpéldány másolatát kell benyújtanod az akkreditációs eljárási kérelemhez. A program-és intézményakkreditációnál is.

Azért írom le, mert sokszor látom, hogy sokan azt hiszik, az aláírás-minta ugyanaz, mint az aláírási címpéldány. Ezt nagyon egyszerűen letesztelheted: ha az aláírás-minta másolatát csatolod a kérelembe, akkor a FAT tuti hiánypótoltatni fog. :) Kivéve, ha már akkreditált intézmény vagy és úgy akarsz beadni programakkreditációt, mert akkor nem kell céges iratok másolatát becsatolnod. Minden más esetben (intézményakkreditáció, nem akkreditált intézmény programakkreditációja) aláírási címpéldányra lesz szükséged a kérelemhez.

Ha egyelőre csak aláírás-mintád van, akkor egyszerűen megoldható a kérdés: elzarándokolsz egy közjegyzőhöz, készíttetsz vele 1, azaz egy db aláírási címpéldányt (ennyi elég), és annak másolatát csatolod be az anyaghoz.

Aláírási címpéldány

Volt egyszer, hol nem volt, még régen, az Óperenciás tengeren is túl, cégek alapításánál el kellett menni egy közjegyzőhöz és jó sok példányban aláírási címpéldányt készíttetni. Aztán egy verőfényes/borús/nyeszlett (válaszd ki, amelyik tetszik) szeptember 1-én, nevezetesen a 2007. évi szeptember 1-én hatályba lépett a cégtörvény módosítása, amely lehetővé tette, hogy ügyvéd által aláírt aláírás-mintát is lehessen a cégjegyzési jog igazolására használni. Persze a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány megmaradt, de így is egyszerűsödött a cégek alapítása.

Az aláírás-mintát ügyvéd készíti, az aláírási címpéldányt pedig közjegyző.

Na most, ez a cégtörvény módosítás nem jutott el az akkreditációs rendeletekig. A mai napig is az akkreditációs bibliánkban (24/2004 FMM rendelet) aláírási címpéldány szerepel. Magyarul: az aláírási címpéldány másolatát kell benyújtanod az akkreditációs eljárási kérelemhez. A program-és intézményakkreditációnál is.

Azért írom le, mert sokszor látom, hogy sokan azt hiszik, az aláírás-minta ugyanaz, mint az aláírási címpéldány. Ezt nagyon egyszerűen letesztelheted: ha az aláírás-minta másolatát csatolod a kérelembe, akkor a FAT tuti hiánypótoltatni fog. :) Kivéve, ha már akkreditált intézmény vagy és úgy akarsz beadni programakkreditációt, mert akkor nem kell céges iratok másolatát becsatolnod. Minden más esetben (intézményakkreditáció, nem akkreditált intézmény programakkreditációja) aláírási címpéldányra lesz szükséged a kérelemhez.

Ha egyelőre csak aláírás-mintád van, akkor egyszerűen megoldható a kérdés: elzarándokolsz egy közjegyzőhöz, készíttetsz vele 1, azaz egy db aláírási címpéldányt (ennyi elég), és annak másolatát csatolod be az anyaghoz.

Mennyire kell betartanod az akkreditált programot?

Nagyon.

Konkrétan olyan, mintha kőbe lenne vésve. Ez úgy néz ki, hogy amit leírsz a képzési programban és azt akkreditálja a FAT, rányomja a pecsétjét, az a "szentírás". Tehát ha azt írtad le, hogy mondjuk min. 6, max. 15 fővel valósulhat meg a képzés és ezt akkreditálta a FAT, akkor nem indíthatod az akkreditált programot sem 5, sem 25 fővel, hiszen az előbbi az alacsonyabb létszám, mint a megadott 6, az utóbbi meg magasabb, mint a megadott 15. Csak és kizárólag 6 és 15 fő között mozoghatsz.

Ugyanez érvényes az óraszámra (hacsak nem írod le azt, hogy attól eltérhetsz), a számonkérésre, az egész képzés lebonyolítására, mindenre, ami a program tartalmi részét érinti.

Két dolog változhat: a konkrét személyek és a képzési helyszín, amire beadtad a programakkreditációt. A moduloknál leírod az alapkövetelményeket a személyi és tárgyi feltételekre. Az új oktatóknak és helyszínnek meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, de ha a programakkreditáció érvényessége alatt megváltoznak az oktatók, vagy a helyszín, azt nem kell külön bejelenteni a FAT-nak.

Érdemes nagyon észnél lenned, milyen képzési programot akkreditáltatsz, hiszen ha egyszer akkreditálta a FAT, akkor a jelen jogszabályok alapján Neked a programakkreditáció érvényessége alatt minden egyes betűjét be kell tartanod. Nem mindegy tehát, hogy mit írsz le, mit vállalsz a következő évekre.

Mennyire kell betartanod az akkreditált programot?

Nagyon.

Konkrétan olyan, mintha kőbe lenne vésve. Ez úgy néz ki, hogy amit leírsz a képzési programban és azt akkreditálja a FAT, rányomja a pecsétjét, az a "szentírás". Tehát ha azt írtad le, hogy mondjuk min. 6, max. 15 fővel valósulhat meg a képzés és ezt akkreditálta a FAT, akkor nem indíthatod az akkreditált programot sem 5, sem 25 fővel, hiszen az előbbi az alacsonyabb létszám, mint a megadott 6, az utóbbi meg magasabb, mint a megadott 15. Csak és kizárólag 6 és 15 fő között mozoghatsz.

Ugyanez érvényes az óraszámra (hacsak nem írod le azt, hogy attól eltérhetsz), a számonkérésre, az egész képzés lebonyolítására, mindenre, ami a program tartalmi részét érinti.

Két dolog változhat: a konkrét személyek és a képzési helyszín, amire beadtad a programakkreditációt. A moduloknál leírod az alapkövetelményeket a személyi és tárgyi feltételekre. Az új oktatóknak és helyszínnek meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, de ha a programakkreditáció érvényessége alatt megváltoznak az oktatók, vagy a helyszín, azt nem kell külön bejelenteni a FAT-nak.

Érdemes nagyon észnél lenned, milyen képzési programot akkreditáltatsz, hiszen ha egyszer akkreditálta a FAT, akkor a jelen jogszabályok alapján Neked a programakkreditáció érvényessége alatt minden egyes betűjét be kell tartanod. Nem mindegy tehát, hogy mit írsz le, mit vállalsz a következő évekre.

A helyszíni szemlék lélektana

A saját cégem helyszíni szemléjére anno rengeteget készültem, mindent előkészítettünk, hogy rendben legyenek a dolgok. Azóta több, mint 100 helyszíni szemlén vettem részt, és mondhatom, két egyforma nem volt közöttük, sok a kiszámíthatatlansági faktor. Sok mindent láttam és sok tapasztalatot szereztem a helyszíni szemléken. Át tudom érezni az ügyfelek izgulását, hiszen magam is voltam hasonló szituációban, viszont, mivel nem a cégem, tárgyilagos tudok maradni és ez nagyon fontos a helyszíni szemléken.

A helyszíni szemle sikere annak a fejében dől el, aki képviseli a céget, ha ez Te vagy, akkor a Te fejedben. Láttam már cégvezetőket, akik nagyon rosszul viselik ezeket a helyzeteket, azok a helyszíni szemlék mindig nyögvenyelősen mentek. Az eredmény meglett, csak többet izzadt érte a cég.

Láttam olyan cégvezetőket is, akik ilyenkor hozzák a legjobb formájukat, partnernek és nem ellenőrnek tekintik a kirendelt szakértőket. Ezek a szemlék mindig gyorsak, hatékonyak.

Mi a legfontosabb a helyszíni szemlén? Először is: készülj fel rá. Másodszor: ismerd meg pontosan a Ket. (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól) eljárásra vonatkozó előírásait (pl: eljárási alapelvek, jegyzőkönyv stb), hiszen ezek nem csak Rád, hanem a hatóságot képviselő szakértőkre is jogokat ÉS kötelezettségeket rónak. Tehát nem csak Neked vannak kötelezettségeid és nem csak Rád vonatkoznak a jogszabályok, hanem a hatóság által kirendelt szakértőkre is. Ezt vésd jól fel az agyad megfelelő rubrikájába. :)

Az egyik legfontosabb: ha valamivel nem értesz egyet és belekerül a jegyzőkönyvbe, akkor a szemle végén, a szakértők tájékoztatásának megfelelően (a nyilatkozási jogodról tájékoztatniuk kell a szemle elején), tedd is meg, írásban, a jegyzőkönyv végén. Írd le a saját szavaiddal az álláspontodat, ha van tanácsadód és/vagy értesz hozzá, konkrét jogszabályi hivatkozással, hiszen a jegyzőkönyv a Ket. szerint bizonyítéknak számít.

A helyszíni szemle nehéz lélektani pillanat. Ezt tudod könnyíteni azzal, hogy kiválóan felkészülsz rá, felnőttképzési szempontból, valamint pontosan tudod melyek mindkét fél részéről a jogok és kötelezettségek. Sok sikert! :)

A helyszíni szemlék lélektana

A saját cégem helyszíni szemléjére anno rengeteget készültem, mindent előkészítettünk, hogy rendben legyenek a dolgok. Azóta több, mint 100 helyszíni szemlén vettem részt, és mondhatom, két egyforma nem volt közöttük, sok a kiszámíthatatlansági faktor. Sok mindent láttam és sok tapasztalatot szereztem a helyszíni szemléken. Át tudom érezni az ügyfelek izgulását, hiszen magam is voltam hasonló szituációban, viszont, mivel nem a cégem, tárgyilagos tudok maradni és ez nagyon fontos a helyszíni szemléken.

A helyszíni szemle sikere annak a fejében dől el, aki képviseli a céget, ha ez Te vagy, akkor a Te fejedben. Láttam már cégvezetőket, akik nagyon rosszul viselik ezeket a helyzeteket, azok a helyszíni szemlék mindig nyögvenyelősen mentek. Az eredmény meglett, csak többet izzadt érte a cég.

Láttam olyan cégvezetőket is, akik ilyenkor hozzák a legjobb formájukat, partnernek és nem ellenőrnek tekintik a kirendelt szakértőket. Ezek a szemlék mindig gyorsak, hatékonyak.

Mi a legfontosabb a helyszíni szemlén? Először is: készülj fel rá. Másodszor: ismerd meg pontosan a Ket. (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól) eljárásra vonatkozó előírásait (pl: eljárási alapelvek, jegyzőkönyv stb), hiszen ezek nem csak Rád, hanem a hatóságot képviselő szakértőkre is jogokat ÉS kötelezettségeket rónak. Tehát nem csak Neked vannak kötelezettségeid és nem csak Rád vonatkoznak a jogszabályok, hanem a hatóság által kirendelt szakértőkre is. Ezt vésd jól fel az agyad megfelelő rubrikájába. :)

Az egyik legfontosabb: ha valamivel nem értesz egyet és belekerül a jegyzőkönyvbe, akkor a szemle végén, a szakértők tájékoztatásának megfelelően (a nyilatkozási jogodról tájékoztatniuk kell a szemle elején), tedd is meg, írásban, a jegyzőkönyv végén. Írd le a saját szavaiddal az álláspontodat, ha van tanácsadód és/vagy értesz hozzá, konkrét jogszabályi hivatkozással, hiszen a jegyzőkönyv a Ket. szerint bizonyítéknak számít.

A helyszíni szemle nehéz lélektani pillanat. Ezt tudod könnyíteni azzal, hogy kiválóan felkészülsz rá, felnőttképzési szempontból, valamint pontosan tudod melyek mindkét fél részéről a jogok és kötelezettségek. Sok sikert! :)

Merre megy az akkreditáció?

A konferencián történt. Közvetlenül ebéd előtt voltunk, laza 45 perces késésben a kiadott programhoz képest. Már mindenki mocorgott és gondolatban a levest kanalazta. Ekkor hangzott el a konferanszié részéről a következő: "Még mondok egy mondatot."  A 19. mondatnál hagytam abba a számolást. Igen, ezek a konferenciák nehéz pillanatai.

A napos oldal viszont, hogy az ember lánya hall érdekes, szemfelnyitogató dolgokat.

Múlt héten voltam egy konferencián, ahol a felnőttképzés jövőjéről, az új stratégiáról volt szó. Dr. Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési és felnőttképzési főosztályvezetője tájékoztatását hallgattam meg.

Röviden, pár gondolat az előadásból:

- a szakképzési hozzájárulás elszámolásának adminisztrációját egyszerűsíteni szeretnék, ezzel is szeretnék ösztönözni a cégeket, hogy használják fel a szakképzési hozzájárulást képzésekre.

- Ezzel párhuzamosan a felnőttképzési intézmények ellenőrzését sűríteni, viszont egy vesszőhiba az adminisztrációban (kis túlzással) nem jelentené azt, hogy elveszik az akkreditációt. Bevezetnék az ellenőrzésekben a fokozatosságot, a legutolsó lépés lenne az akkreditáció visszavonása az intézménytől.

- Az akkreditáció bürokratikusságának csökkentése, a bürokrácia helyett a szakmaiság felé tolása, pl. szigorúbb személyi és tárgyi feltételek, elégedettségmérés nyilvánossá tétele stb, hogy a képzések megtartása és a képzések minősége is visszakövethető, átlátható legyen. Viszont mondjuk egy adatváltozás nem bejelentése max. büntetéssel járna és nem az akkreditáció elveszítésével.

Hozzáteszem, teljesen egyetértek ezekkel a pontokkal, mivel az akkreditáció feladata, a felnőttképzési törvény és az akkreditációs rendeletek szerint is a minőség előtérbe helyezése.

Merre megy az akkreditáció?

A konferencián történt. Közvetlenül ebéd előtt voltunk, laza 45 perces késésben a kiadott programhoz képest. Már mindenki mocorgott és gondolatban a levest kanalazta. Ekkor hangzott el a konferanszié részéről a következő: "Még mondok egy mondatot."  A 19. mondatnál hagytam abba a számolást. Igen, ezek a konferenciák nehéz pillanatai.

A napos oldal viszont, hogy az ember lánya hall érdekes, szemfelnyitogató dolgokat.

Múlt héten voltam egy konferencián, ahol a felnőttképzés jövőjéről, az új stratégiáról volt szó. Dr. Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési és felnőttképzési főosztályvezetője tájékoztatását hallgattam meg.

Röviden, pár gondolat az előadásból:

- a szakképzési hozzájárulás elszámolásának adminisztrációját egyszerűsíteni szeretnék, ezzel is szeretnék ösztönözni a cégeket, hogy használják fel a szakképzési hozzájárulást képzésekre.

- Ezzel párhuzamosan a felnőttképzési intézmények ellenőrzését sűríteni, viszont egy vesszőhiba az adminisztrációban (kis túlzással) nem jelentené azt, hogy elveszik az akkreditációt. Bevezetnék az ellenőrzésekben a fokozatosságot, a legutolsó lépés lenne az akkreditáció visszavonása az intézménytől.

- Az akkreditáció bürokratikusságának csökkentése, a bürokrácia helyett a szakmaiság felé tolása, pl. szigorúbb személyi és tárgyi feltételek, elégedettségmérés nyilvánossá tétele stb, hogy a képzések megtartása és a képzések minősége is visszakövethető, átlátható legyen. Viszont mondjuk egy adatváltozás nem bejelentése max. büntetéssel járna és nem az akkreditáció elveszítésével.

Hozzáteszem, teljesen egyetértek ezekkel a pontokkal, mivel az akkreditáció feladata, a felnőttképzési törvény és az akkreditációs rendeletek szerint is a minőség előtérbe helyezése.

Világosan leírva az akkreditációs rendeletben, mégis...

Ha akkreditált intézmény szeretnél lenni, vagy ne adj'Isten már az vagy (bocs, nem Te, a cég, vagy az intézmény), akkor vonatkozik Rád a 24/2004 (VI.22.) FMM rendelet (általam használt nevén: akkreditációs Biblia) 4. § (1) bekezdése, azaz két felnőttképzési szolgáltatást kötelező adnod.

Egyik szolgáltatás ugye a híres-hírhedt előzetes tudásfelmérés, a másikat Te választod. Amit javasolni szoktam az a "Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás", mert az a képzések nagy részére alkalmazható, de lényeg a lényeg: mindenképpen két felnőttképzési szolgáltatásodnak kell lennie, ha intézményakkreditációt szeretnél, vagy már akkreditált az intézmény.

 

Ráadásul, ezeket a felnőttképzési szolgáltatásokat dokumentálnod is kell. Éljen a papír, éljen soká! :)

Itt szokott felmerülni a kérdés: hogyan dokumentálod a felnőttképzési szolgáltatásokat?

A fent említett akkreditációs Biblia (a 24/2004-es rendelet) iszonyat világosan fogalmaz,  aszongyahogy:

"4. § (1) A kérelmező intézménynek az előzetesen megszerzett tudás felmérésén és értékelésén túlmenően -- az Fktv. 29. § 7. pontja szerinti szolgáltatásként -- legalább egy szolgáltatást nyújtania, illetve annak igénybevétele esetén azt dokumentálnia kell.

Kapcs. ford: ezt kiemelem, mert nagyon fontos: azaz Neked csak akkor kell dokumentálnod a felnőttképzési szolgáltatást, ha azt igénybe veszik!!!

Miért emeltem ezt ki? Ne tudd meg, hányszor tapasztaltam, hogy intézménytől követelték, azt is dokumentálnia kell, aki nem vette igénybe a felnőttképzési szolgáltatást. Egyik szakértő kollégámmal humorizáltunk is egyet, hogy ez olyan, mintha a boltos leírná minden egyes betévedő után, hogy "kalapos úriember nem kért segítséget, melyik méret áll jól neki." 

Viccet félre: a rendelet is azt mondja, csak azt kell dokumentálnod, amit igénybe vettek. Ha bárki bármi mást állít, akkor mutasd meg neki a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet (akkreditációs Biblia) 4. § (1) bekezdését és értelmezzétek együtt. :)

Ha viszont már igénybe vette az ügyfél a felnőttképzési szolgáltatást, akkor szintén a fenti akkreditációs Biblia alapján a következő a teendőd:

"4. § (4) Az intézménynek rendelkeznie kell olyan kimutatással, amelyből megállapítható, hogy mely résztvevők, mikor és milyen felnőttképzési szolgáltatást vettek igénybe."

Kapcs. ford: azaz olyan táblázatodnak/papírodnak/listádnak (ami jobban tetszik) kell lennie, amelyből rögtön kiviláglik, hogy pl. Gipsz Jakab, 2011. január 27-én kapott egy előzetes tudásfelmérést. 

Hogy ezt milyen formátumban oldod meg, az Rád van bízva, csak a rendelet által előírt tartalom legyen meg benne. Ha ezek az információk konkrétan megvannak a felnőttképzési szolgáltatásokról szóló kimutatásodban, akkor megfelel a céged/intézményed a jogszabályi előírásnak.

Cizellálhatod még, ahogy tetszik (aláíratod a résztvevővel, az oktatóval is, rányomsz egy pecsétet és aláírod, beleírod még azt is, utána a résztvevő melyik csoportba járt stb., ahogy tetszik), a lényeg, hogy a rendelet által megkövetelt infó legyen meg.

Világosan leírva az akkreditációs rendeletben, mégis...

Ha akkreditált intézmény szeretnél lenni, vagy ne adj'Isten már az vagy (bocs, nem Te, a cég, vagy az intézmény), akkor vonatkozik Rád a 24/2004 (VI.22.) FMM rendelet (általam használt nevén: akkreditációs Biblia) 4. § (1) bekezdése, azaz két felnőttképzési szolgáltatást kötelező adnod.

Egyik szolgáltatás ugye a híres-hírhedt előzetes tudásfelmérés, a másikat Te választod. Amit javasolni szoktam az a "Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás", mert az a képzések nagy részére alkalmazható, de lényeg a lényeg: mindenképpen két felnőttképzési szolgáltatásodnak kell lennie, ha intézményakkreditációt szeretnél, vagy már akkreditált az intézmény.

 

Ráadásul, ezeket a felnőttképzési szolgáltatásokat dokumentálnod is kell. Éljen a papír, éljen soká! :)

Itt szokott felmerülni a kérdés: hogyan dokumentálod a felnőttképzési szolgáltatásokat?

A fent említett akkreditációs Biblia (a 24/2004-es rendelet) iszonyat világosan fogalmaz,  aszongyahogy:

"4. § (1) A kérelmező intézménynek az előzetesen megszerzett tudás felmérésén és értékelésén túlmenően -- az Fktv. 29. § 7. pontja szerinti szolgáltatásként -- legalább egy szolgáltatást nyújtania, illetve annak igénybevétele esetén azt dokumentálnia kell.

Kapcs. ford: ezt kiemelem, mert nagyon fontos: azaz Neked csak akkor kell dokumentálnod a felnőttképzési szolgáltatást, ha azt igénybe veszik!!!

Miért emeltem ezt ki? Ne tudd meg, hányszor tapasztaltam, hogy intézménytől követelték, azt is dokumentálnia kell, aki nem vette igénybe a felnőttképzési szolgáltatást. Egyik szakértő kollégámmal humorizáltunk is egyet, hogy ez olyan, mintha a boltos leírná minden egyes betévedő után, hogy "kalapos úriember nem kért segítséget, melyik méret áll jól neki." 

Viccet félre: a rendelet is azt mondja, csak azt kell dokumentálnod, amit igénybe vettek. Ha bárki bármi mást állít, akkor mutasd meg neki a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet (akkreditációs Biblia) 4. § (1) bekezdését és értelmezzétek együtt. :)

Ha viszont már igénybe vette az ügyfél a felnőttképzési szolgáltatást, akkor szintén a fenti akkreditációs Biblia alapján a következő a teendőd:

"4. § (4) Az intézménynek rendelkeznie kell olyan kimutatással, amelyből megállapítható, hogy mely résztvevők, mikor és milyen felnőttképzési szolgáltatást vettek igénybe."

Kapcs. ford: azaz olyan táblázatodnak/papírodnak/listádnak (ami jobban tetszik) kell lennie, amelyből rögtön kiviláglik, hogy pl. Gipsz Jakab, 2011. január 27-én kapott egy előzetes tudásfelmérést. 

Hogy ezt milyen formátumban oldod meg, az Rád van bízva, csak a rendelet által előírt tartalom legyen meg benne. Ha ezek az információk konkrétan megvannak a felnőttképzési szolgáltatásokról szóló kimutatásodban, akkor megfelel a céged/intézményed a jogszabályi előírásnak.

Cizellálhatod még, ahogy tetszik (aláíratod a résztvevővel, az oktatóval is, rányomsz egy pecsétet és aláírod, beleírod még azt is, utána a résztvevő melyik csoportba járt stb., ahogy tetszik), a lényeg, hogy a rendelet által megkövetelt infó legyen meg.

Ha félretettem volna egy ezrest, ahányszor ezt a bődületes baromságot hallottam, akkor...

... gond nélkül elmehetnék egy hosszabb nyaralásra, mondjuk, valahová a Karib térségbe.

Mi is ez a bődületes baromság? A következő: "Egy cégnél azt mondták, nem tudnak velem szakképzésire szerződést kötni, mert csak az intézmény akkreditált, a program nem és szükség van arra, hogy a program is akkreditált legyen, csak akkor tudunk szerződést kötni. Segíts!!!" ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Ilyenkor, kedvemtől és aktuális vérmérsékletemtől függően vagy ordítok egy nagyot, vagy gépies, monoton hangon idézem a szakképzési hozzájárulás elszámolásáról szóló rendelet (15/2009. (VII.24.) SzMM rendelet) 4. § (3) bekezdésének a) pontját, azaz:

" 4. § Külső képzés esetén a képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek  -- az e rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség  teljesítése érdekében -- átadni:

a) a külön jogszabályban (szerk. megj: értsd a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény, a 22/2004. és a 24/2004. FMM rendeletek, amelyek az akkreditációt szabályozzák) meghatározott intézmény-akkreditációs tanúsítvány,

(...)

ÉS AMI A LÉNYEG A BAROMSÁG KIGYOMLÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL: 

d) OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén - az Fktv (szerk. megj.: azaz 2001. év CI. felnőttképzési törvény) 16. § (2) bekezdése szerinti -- képzési program 

Kapcs. ford.: szakképzési hozzájárulásra történő oktatás esetén az intézménynek kell akkreditáltnak lennie kötelezően (magyarul: intézményakkreditációnak kell lennie), a programnak nem, lehet nem akkreditált programot is szakképzési terhére oktatni.

Nnnnna. Leírtam, de ha kell, leírom még százszor is blogbejegyzésben, hogy szakképzésire nem kell programakkreditáció, csak intézményakkreditáció, mert olyan széles körben elterjedt hülyeségről van szó, amit muszáj helyrerakni.

És most a népnevelő elhallgatott. :)))))

Ha félretettem volna egy ezrest, ahányszor ezt a bődületes baromságot hallottam, akkor...

... gond nélkül elmehetnék egy hosszabb nyaralásra, mondjuk, valahová a Karib térségbe.

Mi is ez a bődületes baromság? A következő: "Egy cégnél azt mondták, nem tudnak velem szakképzésire szerződést kötni, mert csak az intézmény akkreditált, a program nem és szükség van arra, hogy a program is akkreditált legyen, csak akkor tudunk szerződést kötni. Segíts!!!" ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Ilyenkor, kedvemtől és aktuális vérmérsékletemtől függően vagy ordítok egy nagyot, vagy gépies, monoton hangon idézem a szakképzési hozzájárulás elszámolásáról szóló rendelet (15/2009. (VII.24.) SzMM rendelet) 4. § (3) bekezdésének a) pontját, azaz:

" 4. § Külső képzés esetén a képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek  -- az e rendeletben előírt dokumentálási kötelezettség  teljesítése érdekében -- átadni:

a) a külön jogszabályban (szerk. megj: értsd a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény, a 22/2004. és a 24/2004. FMM rendeletek, amelyek az akkreditációt szabályozzák) meghatározott intézmény-akkreditációs tanúsítvány,

(...)

ÉS AMI A LÉNYEG A BAROMSÁG KIGYOMLÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL: 

d) OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén - az Fktv (szerk. megj.: azaz 2001. év CI. felnőttképzési törvény) 16. § (2) bekezdése szerinti -- képzési program 

Kapcs. ford.: szakképzési hozzájárulásra történő oktatás esetén az intézménynek kell akkreditáltnak lennie kötelezően (magyarul: intézményakkreditációnak kell lennie), a programnak nem, lehet nem akkreditált programot is szakképzési terhére oktatni.

Nnnnna. Leírtam, de ha kell, leírom még százszor is blogbejegyzésben, hogy szakképzésire nem kell programakkreditáció, csak intézményakkreditáció, mert olyan széles körben elterjedt hülyeségről van szó, amit muszáj helyrerakni.

És most a népnevelő elhallgatott. :)))))