Közkívánatra! Változások 2009-2010-ben, 1. rész, a kellemes dolgok :)

Lassan-lassan az év a vége felé közeledik, jön a karácsony és a szilveszter, a kedvenc időszakom. :) Zsolt, a társam már szept. 1 óta hallgathatja tőlem kb. heti rendszerességgel: "The best part of the year is coming." Azaz jön az év legjobb része! :))

Mozgalmas egy esztendő volt, hogy finoman fogalmazzak. Gyakorlatilag már 2009. október 1-el megkezdődött az össznépi (értsd: felnőttképzési) mulatság, fanfár, lufik és bohócok nélkül. Ügyfeleim (ahogy egyik ügyfelem fogalmazta: "a Nép") kívánsága egybecseng a saját elképzelésemmel is, hogy összefoglalom a főbb változásokat. Úgyhogy, íme!

Jó "szórakozást"! Habár az már megvolt az év folyamán.
Először kezdem a jó változásokkal. Az optimizmus jegyében. :)


2009. október 1-el a következő pozitív változások történtek:


1. Megszűnt az SzTT (Szakmai Tanácsadó Testület) kötelezettség
Már akkreditált intézményeknek is fontos: 2009. október 1-től nem kell Szakmai Tanácsadó Testületet működtetni.

2. Megszűnt a képzési terv kötelezettség
Régen (azaz 2009. okt. 1. előtt, de mintha egy másik évszázad lenne :) minden évre előre meg kellett határozni az év végén, milyen képzések lesznek, mikor, milyen tárgyi és személyi feltételekkel. Ez nincsen 2009. október 1. óta. Egy papírral kevesebb.

3. Megszűnt a kétéves beszámoló kötelezettség
Szintén megszűnt a Munkaügyi Központnak kétévenként (a nyilvántartásba vételtől számítva, tehát ha 2004-es a felnőttképzési nyilvántartásod kezdete, akkor 2006. és 2008. év végén kellett ilyet leadni) beadandó kötelező felnőttképzési beszámoló. Tehát már 2009-ben és most 2010-ben sem kell ilyen.

4. A felnőttképzési nyilvántartás (a Munkaügyi Központnál) határozatlan időre szól
Tehát ha volt 2009. szeptember 30-án érvényes felnőttképzési nyilvántartásod a munkaügyi központnál, akkor az automatice határozatlan időre módosult, hiába van rajta mondjuk egy 2012-es lejárati dátum, nem kell meghosszabbítanod akkor.

Folyt. köv.

Közkívánatra! Változások 2009-2010-ben, 1. rész, a kellemes dolgok :)

Lassan-lassan az év a vége felé közeledik, jön a karácsony és a szilveszter, a kedvenc időszakom. :) Zsolt, a társam már szept. 1 óta hallgathatja tőlem kb. heti rendszerességgel: "The best part of the year is coming." Azaz jön az év legjobb része! :))

Mozgalmas egy esztendő volt, hogy finoman fogalmazzak. Gyakorlatilag már 2009. október 1-el megkezdődött az össznépi (értsd: felnőttképzési) mulatság, fanfár, lufik és bohócok nélkül. Ügyfeleim (ahogy egyik ügyfelem fogalmazta: "a Nép") kívánsága egybecseng a saját elképzelésemmel is, hogy összefoglalom a főbb változásokat. Úgyhogy, íme!

Jó "szórakozást"! Habár az már megvolt az év folyamán.
Először kezdem a jó változásokkal. Az optimizmus jegyében. :)


2009. október 1-el a következő pozitív változások történtek:


1. Megszűnt az SzTT (Szakmai Tanácsadó Testület) kötelezettség
Már akkreditált intézményeknek is fontos: 2009. október 1-től nem kell Szakmai Tanácsadó Testületet működtetni.

2. Megszűnt a képzési terv kötelezettség
Régen (azaz 2009. okt. 1. előtt, de mintha egy másik évszázad lenne :) minden évre előre meg kellett határozni az év végén, milyen képzések lesznek, mikor, milyen tárgyi és személyi feltételekkel. Ez nincsen 2009. október 1. óta. Egy papírral kevesebb.

3. Megszűnt a kétéves beszámoló kötelezettség
Szintén megszűnt a Munkaügyi Központnak kétévenként (a nyilvántartásba vételtől számítva, tehát ha 2004-es a felnőttképzési nyilvántartásod kezdete, akkor 2006. és 2008. év végén kellett ilyet leadni) beadandó kötelező felnőttképzési beszámoló. Tehát már 2009-ben és most 2010-ben sem kell ilyen.

4. A felnőttképzési nyilvántartás (a Munkaügyi Központnál) határozatlan időre szól
Tehát ha volt 2009. szeptember 30-án érvényes felnőttképzési nyilvántartásod a munkaügyi központnál, akkor az automatice határozatlan időre módosult, hiába van rajta mondjuk egy 2012-es lejárati dátum, nem kell meghosszabbítanod akkor.

Folyt. köv.

Kedvezményes intézményakkreditáció a közoktatásnak

Sokan közoktatásban dolgozók kérdeznek tőlem felnőttképzéssel és akkreditációval kapcsolatban és mindig megdöbbennek, amikor elmondom, a közoktatásnak mennyi kedvezményre van lehetősége a felnőttképzésben is.

Ha "csak" az intézményakkreditációt nézzük: közoktatási intézmények (akik OM azonosítóval rendelkeznek) a felnőttképzésben kedvezményesen tudnak intézményakkreditációt szerezni. Nem csak árban kedvezőbb, hanem az eljárásban is.
Tehát, ha közoktatási intézmény (nem csak szakképző iskolák, lehetnek gimnáziumok, általános iskolák is, bármi) intézményakkreditációt szeretne, akkor egy egyszerűsített eljárásban beadja az intézményakkreditációs pályázatot a FAT-nak.

Mit jelent a közoktatásnak az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás? 400 000 Ft eljárási díj helyett 100 000 Ft a közoktatásnak az eljárási díj, azaz máris 300 000 Ft-ot spórol egy magáncéghez, alapítványhoz, egyesülethez, egyházhoz stb. képest.

A másik fele: közoktatási intézménynél nincsen helyszíni szemle, azaz "csak" a pályázatot kell beadni a FAT-nak, de nem kell felkészülni helyszíni szemlére.
Igaz, a pályázatnak alaposabbnak és több mindenre kitérőnek kell lennie, érdemes több dokumentumot csatolni, hogy teljesebb legyen a kép. Hiszen nem jönnek ki a helyszínre a szakértők, tehát otthon, egyedül, a négy fal között hozzák meg a kollégák a döntést, ezért nagyon fontos, hogy minél több információ (ami az intézményakkreditációhoz tartozik) álljon rendelkezésükre.

Összegezve: közoktatási intézmény akkreditációjánál ugyan az intézményakkreditációs pályázatot alaposabban át kell gondolni és több dokumentumot érdemes csatolni, de ez a "hátrány" jóval felülírja az előnyöket: 100 000 Ft eljárási díj (a 400 000 Ft helyett) és nincs helyszíni szemle.

Kedvezményes intézményakkreditáció a közoktatásnak

Sokan közoktatásban dolgozók kérdeznek tőlem felnőttképzéssel és akkreditációval kapcsolatban és mindig megdöbbennek, amikor elmondom, a közoktatásnak mennyi kedvezményre van lehetősége a felnőttképzésben is.

Ha "csak" az intézményakkreditációt nézzük: közoktatási intézmények (akik OM azonosítóval rendelkeznek) a felnőttképzésben kedvezményesen tudnak intézményakkreditációt szerezni. Nem csak árban kedvezőbb, hanem az eljárásban is.
Tehát, ha közoktatási intézmény (nem csak szakképző iskolák, lehetnek gimnáziumok, általános iskolák is, bármi) intézményakkreditációt szeretne, akkor egy egyszerűsített eljárásban beadja az intézményakkreditációs pályázatot a FAT-nak.

Mit jelent a közoktatásnak az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás? 400 000 Ft eljárási díj helyett 100 000 Ft a közoktatásnak az eljárási díj, azaz máris 300 000 Ft-ot spórol egy magáncéghez, alapítványhoz, egyesülethez, egyházhoz stb. képest.

A másik fele: közoktatási intézménynél nincsen helyszíni szemle, azaz "csak" a pályázatot kell beadni a FAT-nak, de nem kell felkészülni helyszíni szemlére.
Igaz, a pályázatnak alaposabbnak és több mindenre kitérőnek kell lennie, érdemes több dokumentumot csatolni, hogy teljesebb legyen a kép. Hiszen nem jönnek ki a helyszínre a szakértők, tehát otthon, egyedül, a négy fal között hozzák meg a kollégák a döntést, ezért nagyon fontos, hogy minél több információ (ami az intézményakkreditációhoz tartozik) álljon rendelkezésükre.

Összegezve: közoktatási intézmény akkreditációjánál ugyan az intézményakkreditációs pályázatot alaposabban át kell gondolni és több dokumentumot érdemes csatolni, de ez a "hátrány" jóval felülírja az előnyöket: 100 000 Ft eljárási díj (a 400 000 Ft helyett) és nincs helyszíni szemle.

A zseniális oktató megoldása :)

Köszönöm szépen a beérkezett megoldásokat, gratulálok a sikeres megfejtőknek, küldtem is az ígért csekklistát. :)

És akkor íme, a játék megoldása. A játék feladványát itt elolvashatod:
http://akkreditacio.blogspot.com/2010/11/zsenialis-az-oktatod-megfelel.html

A megoldás pedig:
a kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontja szerint szakmai képzésnél az oktatónak muszáj, mind az elméletnél, mind a gyakorlatnál felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznie. Egyetlen engedményt tesz, gyakorlatnál lehet középfokú szakirányú végzettség is.

A kulcsszó a szakirányú végzettség. Ebből a szempontból a zseniális, 20 éve a szakmában tevékenykedő, felsőfokú végzettséggel és földrajz-biológia szakos tanári szakképzettségű oktatód akkreditált pénzügyi programot nem oktathat. Mert a földrajz-biológia nem szakirányú végzettség a pénzügyhöz. Akkor is, ha a zseniális oktató 20 éve a pénzügyi szektorban dolgozik és mindent tud a saját szakterületéről a pénzügyön belül.

Igen, hallom a felháborodás hangját. Ez van, nem tudunk ezzel a rendelettel mit csinálni. Viszont, ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditálni és azt akarjuk, hogy a zseniális oktató oktassa, akkor meg kell fordítani a kockát. És megint megnézni a fent említett kedvenc rendeletet. :)

Mit ír végzettségi előírásnak a rendelet általános képzésre? Felsőfokú végzettség. Belefér-e ebbe az előírásba a zseniális oktató? Bele. :)

Megoldás: ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditáltatni, ezzel az oktatóval, akkor érdemes átgondolni a program célját, hogy valóban szakmai-e. Ha ráhúzható, indokolható általános képzésként, akkor általános képzésként tudjuk akkreditáltatni és zseniális oktatónk oktathatja is.

A zseniális oktató megoldása :)

Köszönöm szépen a beérkezett megoldásokat, gratulálok a sikeres megfejtőknek, küldtem is az ígért csekklistát. :)

És akkor íme, a játék megoldása. A játék feladványát itt elolvashatod:
http://akkreditacio.blogspot.com/2010/11/zsenialis-az-oktatod-megfelel.html

A megoldás pedig:
a kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontja szerint szakmai képzésnél az oktatónak muszáj, mind az elméletnél, mind a gyakorlatnál felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznie. Egyetlen engedményt tesz, gyakorlatnál lehet középfokú szakirányú végzettség is.

A kulcsszó a szakirányú végzettség. Ebből a szempontból a zseniális, 20 éve a szakmában tevékenykedő, felsőfokú végzettséggel és földrajz-biológia szakos tanári szakképzettségű oktatód akkreditált pénzügyi programot nem oktathat. Mert a földrajz-biológia nem szakirányú végzettség a pénzügyhöz. Akkor is, ha a zseniális oktató 20 éve a pénzügyi szektorban dolgozik és mindent tud a saját szakterületéről a pénzügyön belül.

Igen, hallom a felháborodás hangját. Ez van, nem tudunk ezzel a rendelettel mit csinálni. Viszont, ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditálni és azt akarjuk, hogy a zseniális oktató oktassa, akkor meg kell fordítani a kockát. És megint megnézni a fent említett kedvenc rendeletet. :)

Mit ír végzettségi előírásnak a rendelet általános képzésre? Felsőfokú végzettség. Belefér-e ebbe az előírásba a zseniális oktató? Bele. :)

Megoldás: ha mindenképpen ezt a programot akarjuk akkreditáltatni, ezzel az oktatóval, akkor érdemes átgondolni a program célját, hogy valóban szakmai-e. Ha ráhúzható, indokolható általános képzésként, akkor általános képzésként tudjuk akkreditáltatni és zseniális oktatónk oktathatja is.

Zseniális az oktatód, megfelel a végzettsége is?

Van kedved egy kis játékra?
Apró agytorna, vigyázz, csavaros feladvány lesz. :)

Küldd be a jogszabályilag helyes választ és kapsz egy csekklistát a képzések adminisztrációjához 


Tegyük fel, hogy van egy tanfolyamod, amelyre van egy zseniális oktatód. Szakmai képzés (nem OKJ-s), mondjuk pénzügyi képzés és mellé még speciális is, speciális gyakorlati tapasztalatot igényel.

Az egész országban csak és kizárólag a zseniális oktatód oktatja azt az adott dolgot, már vagy 10 éve. Elismert szakember, elismert oktató. Felsőfokú végzettsége van, tanár.
Nem pénzügy tanár, hanem mondjuk földrajz-biológia szakos. Igaz, hogy már 20 éve nem dolgozik földrajz-biológia szakos tanárként. Pénzügyi területen dolgozik, 20 éves tapasztalata van, speciális szakterülettel. Amit oktat. Eredményesen.

Kérdés: akkreditációs rendelet értelmében ezt az oktatót elfogadja a szakértő, a FAT programakkreditációnál? Még egyszer: eredetileg a képzés szakmai képzés.
Ha elfogadja, akkor indokold meg, miért fogadja el.
Ha nagyobb eséllyel nem fogadja el bármi miatt, akkor hogyan tudod megoldani, hogy akkreditált képzésed legyen és ez az oktató oktathassa.

A megoldást a poszt címében és a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontjában leled.

Ha van kedved játszani, küld el nekem a megoldást 2010. november 12., éjfélig.
Ide küldd: infokukacfelnottkepzesiakkreditacioponthu

Ha a fenti határidőig beküldöd a jogszabályilag és gyakorlatban is kivitelezhető helyes válasz(oka)t, akkor küldök Neked egy csekklistát, amely a képzések adminisztrációjánál lesz segítségedre.

A megoldást 2010. november 15-én olvashatod itt a blogon.

Sok sikert!

Zseniális az oktatód, megfelel a végzettsége is?

Van kedved egy kis játékra?
Apró agytorna, vigyázz, csavaros feladvány lesz. :)

Küldd be a jogszabályilag helyes választ és kapsz egy csekklistát a képzések adminisztrációjához 


Tegyük fel, hogy van egy tanfolyamod, amelyre van egy zseniális oktatód. Szakmai képzés (nem OKJ-s), mondjuk pénzügyi képzés és mellé még speciális is, speciális gyakorlati tapasztalatot igényel.

Az egész országban csak és kizárólag a zseniális oktatód oktatja azt az adott dolgot, már vagy 10 éve. Elismert szakember, elismert oktató. Felsőfokú végzettsége van, tanár.
Nem pénzügy tanár, hanem mondjuk földrajz-biológia szakos. Igaz, hogy már 20 éve nem dolgozik földrajz-biológia szakos tanárként. Pénzügyi területen dolgozik, 20 éves tapasztalata van, speciális szakterülettel. Amit oktat. Eredményesen.

Kérdés: akkreditációs rendelet értelmében ezt az oktatót elfogadja a szakértő, a FAT programakkreditációnál? Még egyszer: eredetileg a képzés szakmai képzés.
Ha elfogadja, akkor indokold meg, miért fogadja el.
Ha nagyobb eséllyel nem fogadja el bármi miatt, akkor hogyan tudod megoldani, hogy akkreditált képzésed legyen és ez az oktató oktathassa.

A megoldást a poszt címében és a 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 1. sz. melléklet I/2-es pontjában leled.

Ha van kedved játszani, küld el nekem a megoldást 2010. november 12., éjfélig.
Ide küldd: infokukacfelnottkepzesiakkreditacioponthu

Ha a fenti határidőig beküldöd a jogszabályilag és gyakorlatban is kivitelezhető helyes válasz(oka)t, akkor küldök Neked egy csekklistát, amely a képzések adminisztrációjánál lesz segítségedre.

A megoldást 2010. november 15-én olvashatod itt a blogon.

Sok sikert!

Paragrafusok: szabály, útmutató, javaslat, vagy mi?

Ugyan vannak a felnőttképzési jogszabályokban paragrafusok, amelyek dodonai megfogalmazásokkal "szórakoztatják" a tisztelt nagyérdeműt, viszont vannak olyan paragrafusok, jó sok, amelyek tételesen elmondják Neked, mi a teendő. "Csak" értelmezni kell őket. :)

Jó párszor találkoztam már a következővel: az adott cég/intézmény pontosan tudja, hogy a felnőttképzési törvény szerint pl. a felnőttképzési szerződésben tételesen minek kell szerepelnie, mégis kihagy egy-két pontot, gondolván, az rá nem vonatkozik.

Sajnos, de.
Igen, tudom, különös perverzió a jogszabályok olvasásának és értelmezésének élvezete, régebben még én is a legmélyebb álomba akkor szenderültem, amikor jogszabályokat próbáltam olvasni :), DE (mindig van egy de): ha az állam pénzét szeretnéd elnyerni (szakképzési hozzájárulás, pályázatok), akkor az állam által alkotott jogszabályokat be kell tartanod, illetve tudnod kell, hogyan és miként vonatkoznak Rád.

Tehát még akkor is, ha egy pont szorosan Rád nem vonatkozik.
Mondjuk a felnőttképzési szerződésben tréning cégeknél pl. "a vizsgára történő bocsátás feltételei" c. pont. Ebben az esetben kiírod azt, hogy
"Vizsgára történő bocsátás feltételei: a képzés nem zárul vizsgával."
Viszont ha kihagysz pontokat, akkor gyakorlatilag a saját fejedet teszed be a guillotinba. Ha sok kis hiba van sok dokumentumban, akkor az könnyen végzetes lehet.

Sokak történetét írom most le, íme:

Az első intézményakkreditációs helyszíni szemlén mondjuk kifogsz egy jóindulatú, elnézőbb szakértőt, aki átnéz mindent, talál egy-két hibát, de úgy írja meg a jegyzőkönyvet, hiszen látja, hogy alapvetően jól működsz, hogy egy egyszerű hiánypótlással megszerzed az akkreditációt. Elmondja, mit kell javítanod, korrigálsz is, de nem veszed annyira véresen komolyan, illetve az évek múltával halványodik az emlék.
Megnyugszol, azt gondolod, minden rendben, mehet minden tovább.

Aztán négy év elteltével eljön a megújítás ideje, vagy, még "jobb": akkreditációs ellenőrzés. Felkészülsz rá, de nem izzadsz és nincsenek rémálmaid, hiszen a múltkor is átmentél. Igen ám, de ezúttal kapsz olyan szakértőket, akik viszont kőkeményen betartatják a jogszabályokat (hozzáteszem: ez a dolgunk), nem nézik el, hogy Te szakmailag rendben vagy és születik egy olyan jegyzőkönyv, amely tele van nem-megfelelőséggel. Ez lesz az a pont, ahol viszont elkezdesz majd izzadni.

Ha ellenőrzésnél történik ez, akkor ezzel az intézményakkreditáció visszavonását kockáztatod. Ha újbóli akkreditációról van szó, akkor az akkreditáció meghosszabbítását.

Mi éri meg jobban? Az örök kérdés: hogyan és milyen keretek közt érdemes működni. Egy dolog tuti: jelen pillanatban, nagyon úgy tűnik, az állam fújja a nótát a szakképzés, felnőttképzés játékában a pályázatokkal, a szakképzési hozzájárulással.
Tartsd be a játékszabályokat, hogy nyugodtan tudjál játszani.

Paragrafusok: szabály, útmutató, javaslat, vagy mi?

Ugyan vannak a felnőttképzési jogszabályokban paragrafusok, amelyek dodonai megfogalmazásokkal "szórakoztatják" a tisztelt nagyérdeműt, viszont vannak olyan paragrafusok, jó sok, amelyek tételesen elmondják Neked, mi a teendő. "Csak" értelmezni kell őket. :)

Jó párszor találkoztam már a következővel: az adott cég/intézmény pontosan tudja, hogy a felnőttképzési törvény szerint pl. a felnőttképzési szerződésben tételesen minek kell szerepelnie, mégis kihagy egy-két pontot, gondolván, az rá nem vonatkozik.

Sajnos, de.
Igen, tudom, különös perverzió a jogszabályok olvasásának és értelmezésének élvezete, régebben még én is a legmélyebb álomba akkor szenderültem, amikor jogszabályokat próbáltam olvasni :), DE (mindig van egy de): ha az állam pénzét szeretnéd elnyerni (szakképzési hozzájárulás, pályázatok), akkor az állam által alkotott jogszabályokat be kell tartanod, illetve tudnod kell, hogyan és miként vonatkoznak Rád.

Tehát még akkor is, ha egy pont szorosan Rád nem vonatkozik.
Mondjuk a felnőttképzési szerződésben tréning cégeknél pl. "a vizsgára történő bocsátás feltételei" c. pont. Ebben az esetben kiírod azt, hogy
"Vizsgára történő bocsátás feltételei: a képzés nem zárul vizsgával."
Viszont ha kihagysz pontokat, akkor gyakorlatilag a saját fejedet teszed be a guillotinba. Ha sok kis hiba van sok dokumentumban, akkor az könnyen végzetes lehet.

Sokak történetét írom most le, íme:

Az első intézményakkreditációs helyszíni szemlén mondjuk kifogsz egy jóindulatú, elnézőbb szakértőt, aki átnéz mindent, talál egy-két hibát, de úgy írja meg a jegyzőkönyvet, hiszen látja, hogy alapvetően jól működsz, hogy egy egyszerű hiánypótlással megszerzed az akkreditációt. Elmondja, mit kell javítanod, korrigálsz is, de nem veszed annyira véresen komolyan, illetve az évek múltával halványodik az emlék.
Megnyugszol, azt gondolod, minden rendben, mehet minden tovább.

Aztán négy év elteltével eljön a megújítás ideje, vagy, még "jobb": akkreditációs ellenőrzés. Felkészülsz rá, de nem izzadsz és nincsenek rémálmaid, hiszen a múltkor is átmentél. Igen ám, de ezúttal kapsz olyan szakértőket, akik viszont kőkeményen betartatják a jogszabályokat (hozzáteszem: ez a dolgunk), nem nézik el, hogy Te szakmailag rendben vagy és születik egy olyan jegyzőkönyv, amely tele van nem-megfelelőséggel. Ez lesz az a pont, ahol viszont elkezdesz majd izzadni.

Ha ellenőrzésnél történik ez, akkor ezzel az intézményakkreditáció visszavonását kockáztatod. Ha újbóli akkreditációról van szó, akkor az akkreditáció meghosszabbítását.

Mi éri meg jobban? Az örök kérdés: hogyan és milyen keretek közt érdemes működni. Egy dolog tuti: jelen pillanatban, nagyon úgy tűnik, az állam fújja a nótát a szakképzés, felnőttképzés játékában a pályázatokkal, a szakképzési hozzájárulással.
Tartsd be a játékszabályokat, hogy nyugodtan tudjál játszani.

Beszéljünk a minőségirányítási rendszerről

Ha szeretnél intézményakkreditációt, akkor előbb-utóbb belebotlasz a minőségirányítási rendszerbe, mint olyanba. Nagyon-nagyon sok a téveszme ezzel is, mint sok minden mással kapcsolatban, főleg, ami az intézményakkreditációban betöltött szerepét illeti.

Hallottam már olyat is, hogy egy meglehetősen vérfagyasztó helyszíni szemlén (ahol én nem voltam ott, csak hallottam róla, még mielőtt valaki magára venné :))),  az egyik szakértő fitymálva nézegette az amúgy minden jogszabálynak megfelelő minőségirányítási rendszert és közölte az intézmény megdöbbent képviselőjével, hogy a minőségirányítási rendszer "vázlatos" és szerinte ez nem felel meg.
Erre szoktam azt mondani, hogy ha a minőségirányítási rendszerben mindent leírsz, amit kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 7. § (2) bekezdése tartalmaz, akkor a minőségirányítási rendszered rendben van.

Melyek a leggyakoribb hibák a minőségirányítási rendszert illetően?

- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs ahhoz, ahogy valójában az adott cég csinál
- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs az akkreditációs bibliában (a 24/2004-es FMM rendelet) foglaltakhoz
- túlbonyolítva leírják, ahogy szeretnének működni, de igazából nem úgy működnek, viszont egy ellenőrzésnél ebbe simán bele lehet bukni
- csomó mindent leírnak, csak hiányoznak pontok, amelyek viszont a 24-es rendelet szerint kellenek

Mi a legjobb megoldás? Írj a minőségirányítási kézikönyvbe mindent, amit a rendelet kér (lásd felül), és szabatosan, nem túl bő lére eresztve írd le, hogyan csináljátok ezt.

Beszéljünk a minőségirányítási rendszerről

Ha szeretnél intézményakkreditációt, akkor előbb-utóbb belebotlasz a minőségirányítási rendszerbe, mint olyanba. Nagyon-nagyon sok a téveszme ezzel is, mint sok minden mással kapcsolatban, főleg, ami az intézményakkreditációban betöltött szerepét illeti.

Hallottam már olyat is, hogy egy meglehetősen vérfagyasztó helyszíni szemlén (ahol én nem voltam ott, csak hallottam róla, még mielőtt valaki magára venné :))),  az egyik szakértő fitymálva nézegette az amúgy minden jogszabálynak megfelelő minőségirányítási rendszert és közölte az intézmény megdöbbent képviselőjével, hogy a minőségirányítási rendszer "vázlatos" és szerinte ez nem felel meg.
Erre szoktam azt mondani, hogy ha a minőségirányítási rendszerben mindent leírsz, amit kedvenc akkreditációs bibliánk, a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet 7. § (2) bekezdése tartalmaz, akkor a minőségirányítási rendszered rendben van.

Melyek a leggyakoribb hibák a minőségirányítási rendszert illetően?

- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs ahhoz, ahogy valójában az adott cég csinál
- ISO-ból veszik át valakitől és köze nincs az akkreditációs bibliában (a 24/2004-es FMM rendelet) foglaltakhoz
- túlbonyolítva leírják, ahogy szeretnének működni, de igazából nem úgy működnek, viszont egy ellenőrzésnél ebbe simán bele lehet bukni
- csomó mindent leírnak, csak hiányoznak pontok, amelyek viszont a 24-es rendelet szerint kellenek

Mi a legjobb megoldás? Írj a minőségirányítási kézikönyvbe mindent, amit a rendelet kér (lásd felül), és szabatosan, nem túl bő lére eresztve írd le, hogyan csináljátok ezt.