Az intézményakkreditáció hatósági eljárás, az egész folyamat a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól), rövidített nevén a Ket. alá tartozik. Ennek nagyon kevesen néznek utána.
Mit jelent az, hogy az intézményakkreditációs eljárás a Ket. alá tartozik? Azt jelenti többek között, hogy Neked is, mint ügyfélnek és a hatóságnak is jogai és kötelezettségei vannak. Ha egyedül készülsz fel az intézményakkreditációs helyszíni szemlére, akkor javaslom mindenképpen a következő, az eljárás szempontjából alapnak számító jogszabályok átolvasását ÉS értelmezését:
- 2001. évi CI felnőttképzési törvény (röviden: Fktv)
- 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
- 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet
- 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet (vagy ahogy én hívom: akkreditációs Biblia)
E négy jogszabály ismerete nélkül bele lehet vágni a helyszíni szemlébe, mint ahogy le lehet ugrani 10 méter magasról is, a kérdés az, hogyan és milyen állapotban landolsz utána. :)
A négy jogszabály ismerete azt jelenti, hogy képben vagy azzal kapcsolatban, melyek a jogok és kötelezettségek, melyek a feltételek, amelyeknek meg kell felelnie a cégnek/intézménynek, hogy intézményakkreditációt kapjon.
Ezen túl azt is jelenti a jogszabályok ismerete, hogy ha vitás kérdés van, akkor pontosan tudd, hol lehet utánanézni, mely jogszabály, melyik részében.
Ez az ismeretanyag része a helyszíni szemlének.
Az ennél jóval nehezebb része a szemléknek, a pszichológiai rész. Már a számát sem tudom, hány helyszíni szemlén vettem részt, akár, mint a hatóság (FAT) által kirendelt szakértő, akár mint az intézmény/cég által felkért szakértő. Láttam már karón varjút, ahogy szokták mondani, bőven 100 helyszíni szemle felett van a szemlék száma, ahol személyesen részt vettem.
A tapasztalatom az, hogy 100 emberből 97 a legrosszabb formáját hozza a helyszíni szemlén. Olyan emberek is, akikről nem gondolnád, azt gondolnád, magabiztos, kommunikálni kiválóan tudó emberek. A helyszíni szemléken pedig rosszul teljesítenek. Miért van ez?
A legtöbb embernek nincsen tapasztalata hatósági eljárásban, azt gondolom, ez a normális. Így amikor eljön a helyszíni szemle, nincs tapasztalata, nincs gyakorlata a helyzet "megélésében", a szituációk kezelésében.
Nincsen recept a szemle pszichológiai részére, mert mindenki más, minden helyzet, ügyfél, szakértő más. Amiket itt most le fogok írni, azok a mondatokat úgy értelmezd, hogy profi szakértő/tanácsadó/ügyfelet képviselő írta, aki túl van 100 helyszíni szemlén. Tehát lehet, ha életedben először találkozol majd hatósági eljárással, Nálad máshogy fog működni a dolog, mert nincs tapasztalatod és gyakorlatod ezen a téren. De talán iránymutatónak jó. Így olvasd a következő sorokat.
Az egyik legjobb dolog, amit a helyszíni szemlén tehetsz, hogy a szemle kezdetén korrekt, tárgyilagos és kedves vagy a szakértőkkel. Nem azt értem, hogy "nyalsz" a szakértőknek, hanem kedves vagy, tárgyilagos és korrekt. Verbális támadás? Az esetek 99 %-ban nem vezet el a célodhoz (sikeres helyszíni szemle) és profinak kell lenni ahhoz, hogy betaláld azt az 1 %-ot, amikor igen.
A legjobb kommunikációs módszer, a korrekt, konkrét kommunikáció. Felesleges "jópofizni", a szakértők nem a traccsparti kedvéért vannak a helyszíni szemlén, hanem tények megállapítására.
Az intézményakkreditáció egy része a pályázat,a kérelem, de a lényeg, az akkreditációs eljárás alfája és omegája a helyszíni szemle.
