Mi a csuda kerül a fejlesztési tervbe?

Volt egyszer, hol nem volt, egyszer volt egy képzés-fejlesztési terv. Amit sokan összekevertek a képzési tervvel. Ahogy az szokott lenni, egyikük, ebben a történetben a képzési terv gyorsan és fájdalommentesen elhalálozott, nincs már többé. Eszedbe ne jusson képzési tervet csinálni akkreditációra. Azaz eszedbe juthat és csinálhatsz is, pirospontot nem kapsz a többletmunkáért, mert a jogszabályokból 2009. október 1-én eltűnt a képzési terv, se híre, se hamva nem maradt.

Hogy szavamat ne feledjem a sok lábjegyzet közt, itt maradt nekünk, intézményakkreditációra vidáman felkészülőknek a fejlesztési terv, amelyet pár szakértő még most is leánykori nevén, képzés-fejlesztési tervnek hív. Végül is teljesen mindegy, hogy hívod, a lényeg az, hogy az akkreditációs biblia jogszabály (hivatalos nevén: 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet) szerint akkreditációt kérelmezőnek, vagy intézményakkreditált cégnek kell, hogy legyen önértékelésen alapuló fejlesztési terve.

Nesze semmi, fogd meg jól. A jogszabály nem írja le, hogy mit kell tartalmaznia a fejlesztési tervnek, tehát gyakorlatilag bármit beleírhatsz, csak az a lényeg, hogy az önértékelésen alapuljon.

Egyszer egy szakértő kollégával, egy hosszú helyszíni szemle és egy katasztrofálisan bedugult M1-es autópályán az autóban kínunkban már azon viccelődtünk, hogy ilyen alapon a fejlesztési terv lehet egy üres papír is, ha az önértékelésben azt hozom ki, hogy olyan, de olyan frankó a cég, hogy itt már nincs is szükség fejlesztésre. Jogilag simán védhető. Csak halkan mondom, azért ne próbáld ki. :)

A fejlesztési tervnél tehát az a lényeg, hogy az önértékelésen alapuljon. Ha az önértékelésben pl. azt vetetted papírra, hogy több továbbképzésre lenne szüksége az oktatóknak, akkor a fejlesztési tervben simán írhatod, hogy tervezzük az oktatók  továbbképzését, pl. konferenciákon való részvétellel.

Egy a lényeg: a jogszabály (24/2004. (VI.22.) FMM rendelet) csak azt a támpontot adja a fejlesztési terv tartalmára nézve, hogy az önértékelésen alapuljon, ezen túl szabadkezet kapsz a fomájára és tartalmára nézve.

Pásztor Eszter

Országos Felnőttképzési

Szakértő és Tanácsadó

www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Mi a csuda kerül a fejlesztési tervbe?

Volt egyszer, hol nem volt, egyszer volt egy képzés-fejlesztési terv. Amit sokan összekevertek a képzési tervvel. Ahogy az szokott lenni, egyikük, ebben a történetben a képzési terv gyorsan és fájdalommentesen elhalálozott, nincs már többé. Eszedbe ne jusson képzési tervet csinálni akkreditációra. Azaz eszedbe juthat és csinálhatsz is, pirospontot nem kapsz a többletmunkáért, mert a jogszabályokból 2009. október 1-én eltűnt a képzési terv, se híre, se hamva nem maradt.

Hogy szavamat ne feledjem a sok lábjegyzet közt, itt maradt nekünk, intézményakkreditációra vidáman felkészülőknek a fejlesztési terv, amelyet pár szakértő még most is leánykori nevén, képzés-fejlesztési tervnek hív. Végül is teljesen mindegy, hogy hívod, a lényeg az, hogy az akkreditációs biblia jogszabály (hivatalos nevén: 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet) szerint akkreditációt kérelmezőnek, vagy intézményakkreditált cégnek kell, hogy legyen önértékelésen alapuló fejlesztési terve.

Nesze semmi, fogd meg jól. A jogszabály nem írja le, hogy mit kell tartalmaznia a fejlesztési tervnek, tehát gyakorlatilag bármit beleírhatsz, csak az a lényeg, hogy az önértékelésen alapuljon.

Egyszer egy szakértő kollégával, egy hosszú helyszíni szemle és egy katasztrofálisan bedugult M1-es autópályán az autóban kínunkban már azon viccelődtünk, hogy ilyen alapon a fejlesztési terv lehet egy üres papír is, ha az önértékelésben azt hozom ki, hogy olyan, de olyan frankó a cég, hogy itt már nincs is szükség fejlesztésre. Jogilag simán védhető. Csak halkan mondom, azért ne próbáld ki. :)

A fejlesztési tervnél tehát az a lényeg, hogy az önértékelésen alapuljon. Ha az önértékelésben pl. azt vetetted papírra, hogy több továbbképzésre lenne szüksége az oktatóknak, akkor a fejlesztési tervben simán írhatod, hogy tervezzük az oktatók  továbbképzését, pl. konferenciákon való részvétellel.

Egy a lényeg: a jogszabály (24/2004. (VI.22.) FMM rendelet) csak azt a támpontot adja a fejlesztési terv tartalmára nézve, hogy az önértékelésen alapuljon, ezen túl szabadkezet kapsz a fomájára és tartalmára nézve.

Pásztor Eszter

Országos Felnőttképzési

Szakértő és Tanácsadó

www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Elég egy tanfolyam ahhoz, hogy intézményakkreditációt szerezhess?

A válasz röviden és tömören: igen. Kevésbé röviden és kevésbé tömören: az jön most. 

Hozzáteszem, amit leírok a posztjaimban, azok a tartalmak mindig az adott napon érvényben lévő jogszabályoknak megfelelnek. 

Tehát ha ma beadsz egy intézményakkreditációt, akkor elég akár egyetlen képzéssel is beadnod, a jogszabályok ezt lehetővé teszik. Más kérdés, hogy régen volt egy olyan előírás, hogy legalább egy év működést produkálni kellett az akkreditációhoz, de ez az előírás már szintén jó régen megszűnt. Vannak szakértő kollégák, akik ezt nehezményezik és agyuk hátsó szegletében nem szeretik az egyképzéses akkreditációt.
Istenuccse, valahol meg is értem őket,  mert anno az én cégemnek is meg kellett felelnie ennek az egy évnek és addig keccsöltünk meg kapartunk, mivel nem volt intézményakkreditációnk, a konkurenciának meg igen.
De ez már régen volt és talán igaz sem volt. :) A jogszabályok azok jogszabályok. Most elég egy képzés az intézményakkreditációhoz.

Most az intézményakkreditációhoz ezeket fogod végigzongorázni:

- legyen a cég/intézmény benne a felnőttképzési nyilvántartásban

- legyen legalább egy képzés és két felnőttképzési szolgáltatás bejelentve

- legyen akkreditálva egy program

- a programakkreditáció életbe lépése után (tehát nem a programakkreditáció előtt, közben, hanem az akkreditáció megadása után) megcsinálni a tanfolyamot, SZÓ SZERINT a programakkreditációban foglaltaknak megfelelően

- a lezárt programakkreditált tanfolyam után tudod beadni az intézményakkreditációs kérelmet

Ennyi. Tehát a minimum az egy képzés, annak programakkreditálása és a programakkreditáció megszerzése után legalább egy képzés megvalósítása. 

Azaz a jogszabályok szerint elég egy akkreditált tanfolyam ahhoz, hogy beadhasd az intézményakkreditációt. 

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Elég egy tanfolyam ahhoz, hogy intézményakkreditációt szerezhess?

A válasz röviden és tömören: igen. Kevésbé röviden és kevésbé tömören: az jön most. 

Hozzáteszem, amit leírok a posztjaimban, azok a tartalmak mindig az adott napon érvényben lévő jogszabályoknak megfelelnek. 

Tehát ha ma beadsz egy intézményakkreditációt, akkor elég akár egyetlen képzéssel is beadnod, a jogszabályok ezt lehetővé teszik. Más kérdés, hogy régen volt egy olyan előírás, hogy legalább egy év működést produkálni kellett az akkreditációhoz, de ez az előírás már szintén jó régen megszűnt. Vannak szakértő kollégák, akik ezt nehezményezik és agyuk hátsó szegletében nem szeretik az egyképzéses akkreditációt.
Istenuccse, valahol meg is értem őket,  mert anno az én cégemnek is meg kellett felelnie ennek az egy évnek és addig keccsöltünk meg kapartunk, mivel nem volt intézményakkreditációnk, a konkurenciának meg igen.
De ez már régen volt és talán igaz sem volt. :) A jogszabályok azok jogszabályok. Most elég egy képzés az intézményakkreditációhoz.

Most az intézményakkreditációhoz ezeket fogod végigzongorázni:

- legyen a cég/intézmény benne a felnőttképzési nyilvántartásban

- legyen legalább egy képzés és két felnőttképzési szolgáltatás bejelentve

- legyen akkreditálva egy program

- a programakkreditáció életbe lépése után (tehát nem a programakkreditáció előtt, közben, hanem az akkreditáció megadása után) megcsinálni a tanfolyamot, SZÓ SZERINT a programakkreditációban foglaltaknak megfelelően

- a lezárt programakkreditált tanfolyam után tudod beadni az intézményakkreditációs kérelmet

Ennyi. Tehát a minimum az egy képzés, annak programakkreditálása és a programakkreditáció megszerzése után legalább egy képzés megvalósítása. 

Azaz a jogszabályok szerint elég egy akkreditált tanfolyam ahhoz, hogy beadhasd az intézményakkreditációt. 

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

A hatósági eljárás és a helyszíni szemle világa

Az intézményakkreditáció hatósági eljárás, az egész folyamat a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól), rövidített nevén a Ket. alá tartozik. Ennek nagyon kevesen néznek utána. 

Mit jelent az, hogy az intézményakkreditációs eljárás a Ket. alá tartozik? Azt jelenti többek között, hogy Neked is, mint ügyfélnek és a hatóságnak is jogai és kötelezettségei vannak. Ha egyedül készülsz fel az intézményakkreditációs helyszíni szemlére, akkor javaslom mindenképpen a következő, az eljárás szempontjából alapnak számító jogszabályok átolvasását ÉS értelmezését: 

- 2001. évi CI felnőttképzési törvény (röviden: Fktv)

- 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)

- 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet

- 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet (vagy ahogy én hívom: akkreditációs Biblia)

E négy jogszabály ismerete nélkül bele lehet vágni a helyszíni szemlébe, mint ahogy le lehet ugrani 10 méter magasról is, a kérdés az, hogyan és milyen állapotban landolsz utána. :) 

A négy jogszabály ismerete azt jelenti, hogy képben vagy azzal kapcsolatban, melyek a jogok és kötelezettségek, melyek a feltételek, amelyeknek meg kell felelnie a cégnek/intézménynek, hogy intézményakkreditációt kapjon. 

Ezen túl azt is jelenti a jogszabályok ismerete, hogy ha vitás kérdés van, akkor pontosan tudd, hol lehet utánanézni, mely jogszabály, melyik részében. 

Ez az ismeretanyag része a helyszíni szemlének. 

Az ennél jóval nehezebb része a szemléknek, a pszichológiai rész. Már a számát sem tudom, hány helyszíni szemlén vettem részt, akár, mint a hatóság (FAT) által kirendelt szakértő, akár mint az intézmény/cég által felkért szakértő. Láttam már karón varjút, ahogy szokták mondani, bőven 100 helyszíni szemle felett van a szemlék száma, ahol személyesen részt vettem. 

A tapasztalatom az, hogy 100 emberből 97 a legrosszabb formáját hozza a helyszíni szemlén. Olyan emberek is, akikről nem gondolnád, azt gondolnád, magabiztos, kommunikálni kiválóan tudó emberek. A helyszíni szemléken pedig rosszul teljesítenek. Miért van ez?

A legtöbb embernek nincsen tapasztalata hatósági eljárásban, azt gondolom, ez a normális. Így amikor eljön a helyszíni szemle, nincs tapasztalata, nincs gyakorlata a helyzet "megélésében", a szituációk kezelésében. 

Nincsen recept a szemle pszichológiai részére, mert mindenki más, minden helyzet, ügyfél, szakértő más. Amiket itt most le fogok írni, azok a mondatokat úgy értelmezd, hogy profi szakértő/tanácsadó/ügyfelet képviselő írta, aki túl van 100 helyszíni szemlén. Tehát lehet, ha életedben először találkozol majd hatósági eljárással, Nálad máshogy fog működni a dolog, mert nincs tapasztalatod és gyakorlatod ezen a téren. De talán iránymutatónak jó. Így olvasd a következő sorokat.

Az egyik legjobb dolog, amit a helyszíni szemlén tehetsz, hogy a szemle kezdetén korrekt, tárgyilagos és kedves vagy a szakértőkkel. Nem azt értem, hogy "nyalsz" a szakértőknek, hanem kedves vagy, tárgyilagos és korrekt. Verbális támadás? Az esetek 99 %-ban nem vezet el a célodhoz (sikeres helyszíni szemle) és profinak kell lenni ahhoz, hogy betaláld azt az 1 %-ot, amikor igen.

A legjobb kommunikációs módszer, a korrekt, konkrét kommunikáció. Felesleges "jópofizni", a szakértők nem a traccsparti kedvéért vannak a helyszíni szemlén, hanem tények megállapítására.

Az intézményakkreditáció egy része a pályázat,a kérelem, de a lényeg, az akkreditációs eljárás alfája és omegája a helyszíni szemle.

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

A hatósági eljárás és a helyszíni szemle világa

Az intézményakkreditáció hatósági eljárás, az egész folyamat a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól), rövidített nevén a Ket. alá tartozik. Ennek nagyon kevesen néznek utána. 

Mit jelent az, hogy az intézményakkreditációs eljárás a Ket. alá tartozik? Azt jelenti többek között, hogy Neked is, mint ügyfélnek és a hatóságnak is jogai és kötelezettségei vannak. Ha egyedül készülsz fel az intézményakkreditációs helyszíni szemlére, akkor javaslom mindenképpen a következő, az eljárás szempontjából alapnak számító jogszabályok átolvasását ÉS értelmezését: 

- 2001. évi CI felnőttképzési törvény (röviden: Fktv)

- 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)

- 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet

- 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet (vagy ahogy én hívom: akkreditációs Biblia)

E négy jogszabály ismerete nélkül bele lehet vágni a helyszíni szemlébe, mint ahogy le lehet ugrani 10 méter magasról is, a kérdés az, hogyan és milyen állapotban landolsz utána. :) 

A négy jogszabály ismerete azt jelenti, hogy képben vagy azzal kapcsolatban, melyek a jogok és kötelezettségek, melyek a feltételek, amelyeknek meg kell felelnie a cégnek/intézménynek, hogy intézményakkreditációt kapjon. 

Ezen túl azt is jelenti a jogszabályok ismerete, hogy ha vitás kérdés van, akkor pontosan tudd, hol lehet utánanézni, mely jogszabály, melyik részében. 

Ez az ismeretanyag része a helyszíni szemlének. 

Az ennél jóval nehezebb része a szemléknek, a pszichológiai rész. Már a számát sem tudom, hány helyszíni szemlén vettem részt, akár, mint a hatóság (FAT) által kirendelt szakértő, akár mint az intézmény/cég által felkért szakértő. Láttam már karón varjút, ahogy szokták mondani, bőven 100 helyszíni szemle felett van a szemlék száma, ahol személyesen részt vettem. 

A tapasztalatom az, hogy 100 emberből 97 a legrosszabb formáját hozza a helyszíni szemlén. Olyan emberek is, akikről nem gondolnád, azt gondolnád, magabiztos, kommunikálni kiválóan tudó emberek. A helyszíni szemléken pedig rosszul teljesítenek. Miért van ez?

A legtöbb embernek nincsen tapasztalata hatósági eljárásban, azt gondolom, ez a normális. Így amikor eljön a helyszíni szemle, nincs tapasztalata, nincs gyakorlata a helyzet "megélésében", a szituációk kezelésében. 

Nincsen recept a szemle pszichológiai részére, mert mindenki más, minden helyzet, ügyfél, szakértő más. Amiket itt most le fogok írni, azok a mondatokat úgy értelmezd, hogy profi szakértő/tanácsadó/ügyfelet képviselő írta, aki túl van 100 helyszíni szemlén. Tehát lehet, ha életedben először találkozol majd hatósági eljárással, Nálad máshogy fog működni a dolog, mert nincs tapasztalatod és gyakorlatod ezen a téren. De talán iránymutatónak jó. Így olvasd a következő sorokat.

Az egyik legjobb dolog, amit a helyszíni szemlén tehetsz, hogy a szemle kezdetén korrekt, tárgyilagos és kedves vagy a szakértőkkel. Nem azt értem, hogy "nyalsz" a szakértőknek, hanem kedves vagy, tárgyilagos és korrekt. Verbális támadás? Az esetek 99 %-ban nem vezet el a célodhoz (sikeres helyszíni szemle) és profinak kell lenni ahhoz, hogy betaláld azt az 1 %-ot, amikor igen.

A legjobb kommunikációs módszer, a korrekt, konkrét kommunikáció. Felesleges "jópofizni", a szakértők nem a traccsparti kedvéért vannak a helyszíni szemlén, hanem tények megállapítására.

Az intézményakkreditáció egy része a pályázat,a kérelem, de a lényeg, az akkreditációs eljárás alfája és omegája a helyszíni szemle.

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Mi a különbség az új és az újbóli intézményakkreditáció között?

A címbéli kérdésre a válasz: mint egy üres, könnyen közművesíthető telekre felépítendő új ház és egy régóta fel nem újított, vagy foltozgatott budi/ház/kastély renoválása között.

Le is lőttem az első mondatban a poént, most jön a kifejtés, mire is gondoltam. 

Egy teljesen új cég intézményakkreditációjánál, ahol még felnőttképzési nyilvántartás sincsen, az alapoktól kezdve alaposan, szisztematikusan fel lehet építeni a rendszert úgy, hogy az megfeleljen annak, amit a cég/intézmény csinál és a jogszabályi előírásoknak is. Nincs előzmény, nincsenek rossz beidegződések, nincsenek helytelenül megírt dokumentációk, nincsenek hiányzó adatok és papírok ésatöbbi ésatöbbi. 

A cég/intézmény egy új intézményakkreditációnál már a tevékenysége megkezdésénél úgy működhet, úgy készül fel a felnőttképzési tevékenységre, ahogy azt kell. Szerintem így érdemes és így értelmes elkezdeni.

Az új intézményakkreditációra és az újbóli intézményakkreditációra felkészítés/felkészülés a tanácsadó szemszögéből nézve: az új akkreditációs felkészítést az építők, az újbóli akkreditációs felkészítést meg a restaurátorok munkájához hasonlítanám. Hasonló az alap, de különböző készségek szükségesek. 

Az elsőnél építek, a másodiknál nyomozok. 

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Mi a különbség az új és az újbóli intézményakkreditáció között?

A címbéli kérdésre a válasz: mint egy üres, könnyen közművesíthető telekre felépítendő új ház és egy régóta fel nem újított, vagy foltozgatott budi/ház/kastély renoválása között.

Le is lőttem az első mondatban a poént, most jön a kifejtés, mire is gondoltam. 

Egy teljesen új cég intézményakkreditációjánál, ahol még felnőttképzési nyilvántartás sincsen, az alapoktól kezdve alaposan, szisztematikusan fel lehet építeni a rendszert úgy, hogy az megfeleljen annak, amit a cég/intézmény csinál és a jogszabályi előírásoknak is. Nincs előzmény, nincsenek rossz beidegződések, nincsenek helytelenül megírt dokumentációk, nincsenek hiányzó adatok és papírok ésatöbbi ésatöbbi. 

A cég/intézmény egy új intézményakkreditációnál már a tevékenysége megkezdésénél úgy működhet, úgy készül fel a felnőttképzési tevékenységre, ahogy azt kell. Szerintem így érdemes és így értelmes elkezdeni.

Az új intézményakkreditációra és az újbóli intézményakkreditációra felkészítés/felkészülés a tanácsadó szemszögéből nézve: az új akkreditációs felkészítést az építők, az újbóli akkreditációs felkészítést meg a restaurátorok munkájához hasonlítanám. Hasonló az alap, de különböző készségek szükségesek. 

Az elsőnél építek, a másodiknál nyomozok. 

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Érdemes most beadni az akkreditációs kérelmet?

Ősszel (szeptember-októberben) valószínűleg kijönnek azok a jogszabályok, amelyek hatással lesznek az akkreditációra, az akkreditáció működtetésére, akár már van egy akkreditált intézményed, akár akkor is, ha újonnan kérelmezed az akkreditációt. 

Egyelőre csak a Magyar Munka Tervből lehetett megtudni ezt-azt, mi az, ami változni fog. A várható változásokról bővebben írtam júniusban: http://akkreditacio.blogspot.com/2011/06/valtozasok-varhatoak-az-akkreditacio.html. 

Több, mint 8 éves akkreditációs tapasztalatom mondatja velem ezt: jogszabályi változásoknál eddig a következők történnek: 

- hirtelen mindenki akkreditálni akar, vagy elgondolkozik rajta, vagy csak kérdez, tehát a FAT-nak több munkája lesz,

- új szabályok, amelyekről még igazából nem lehet tudni pontosan, mit takarnak, gyakorlatban mit jelentenek. Ez elhúzódó eljárásokat, változó űrlapokat, hiánypótlások tömkelegét eredményezi.

Mindig azok a jogszabályok érvényesek a kérelmedre, amikor a kérelmet beadtad. Tehát ha most adod be, akkor a mostani jogszabályok érvényesek a kérelemre. Érdemes most beadni a kérelmet? Egy dolog biztos, a most beadott kérelmekre a mostani, begyakorlott jogszabályok érvényesek.

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu

Érdemes most beadni az akkreditációs kérelmet?

Ősszel (szeptember-októberben) valószínűleg kijönnek azok a jogszabályok, amelyek hatással lesznek az akkreditációra, az akkreditáció működtetésére, akár már van egy akkreditált intézményed, akár akkor is, ha újonnan kérelmezed az akkreditációt. 

Egyelőre csak a Magyar Munka Tervből lehetett megtudni ezt-azt, mi az, ami változni fog. A várható változásokról bővebben írtam júniusban: http://akkreditacio.blogspot.com/2011/06/valtozasok-varhatoak-az-akkreditacio.html. 

Több, mint 8 éves akkreditációs tapasztalatom mondatja velem ezt: jogszabályi változásoknál eddig a következők történnek: 

- hirtelen mindenki akkreditálni akar, vagy elgondolkozik rajta, vagy csak kérdez, tehát a FAT-nak több munkája lesz,

- új szabályok, amelyekről még igazából nem lehet tudni pontosan, mit takarnak, gyakorlatban mit jelentenek. Ez elhúzódó eljárásokat, változó űrlapokat, hiánypótlások tömkelegét eredményezi.

Mindig azok a jogszabályok érvényesek a kérelmedre, amikor a kérelmet beadtad. Tehát ha most adod be, akkor a mostani jogszabályok érvényesek a kérelemre. Érdemes most beadni a kérelmet? Egy dolog biztos, a most beadott kérelmekre a mostani, begyakorlott jogszabályok érvényesek.

Pásztor Eszter
Országos Felnőttképzési
Szakértő és Tanácsadó
www.felnottkepzesiakkreditacio.hu