Az egyik módja: tedd egyszerűbbé a FAT dolgát.
Képzeld magad a FAT-nál dolgozó munkatársak helyébe. Jönnek be tonnaszámra a program-és intézményakkreditációs kérelmek. Melyiket látják szívesen, amelyik nincs összekötve, és nagyítóval kell keresni benne a fontos és kötelező elemeket, vagy amelyik szépen össze van spirálozva, vagy bekötve és logikusan, fedőlappal ellátva vannak benne a mellékletek?
Szakértőként nekem is került már a kezembe olyan kérelem, amelyik úgy volt megcsinálva, hogy egy dossziéba voltak berakva a különböző mellékletek, külön műanyag bugyiban (fogalmam sincs, mi annak a tárgynak a hivatalos neve, de szerintem tudod, miről beszélek), szóval külön bugyiban minden, ha valamit meg akartam nézni, akkor bugyiból ki kellett venni a papírokat. A papírok nem voltak összefűzve, sem oldalszám nem volt rajtuk. Hm. Fogalmazzunk úgy, aki csinálta, nem gondolkozott túl praktikusan.
Szóval, amit Te tudsz tenni, hogy a FAT-nál dolgozó munkatársak és később a szakértők is könnyen tudják kezelni a kérelmet: fűzd össze. Teljesen mindegy, hogyan, spirálozva, vagy kötéssel, ahogy tetszik, ahogy meg tudod oldani, lényeg, hogy ne essen atomjaira, lapozható legyen.
Legyen világos az anyagban, mit hol lehet megtalálni. Erre például nagyszerű mód, hogy a formai űrlapon pontosan megnevezed a melléklet számát, ahol az adott téma található. A mellékleteket ez alapján sorba rakod és ha már nagyon benne vagy a praktikumban és überprofi akarsz lenni, akkor a mellékleteknek fedlapot is csinálsz, a melléklet számával és címével, hogy könnyen beazonosítható legyen, mi az utána következő dokumentum.
Ezek az apró trükkök Neked nem kerülnek nagy fáradtságba, viszont nagyban hozzájárulnak, hogy a kérelmed könnyen lapozható legyen, a kérelemben az olvasó könnyen eligazodjon.
Jó szerkesztést és kellemes hetet kívánok Neked,
