"Áááá, úgyis zseniális oktatóm van (vagy én vagyok a zseniális oktató), úgyis tudja (tudom), mit kell oktatni, felesleges ezt külön leírni!" Hallottad már magadtól, vagy mástól ezt a mondatot?
Tegyük fel, hogy valóban van egy zseniális oktató. Játszunk el a gondolattal, hogy a zseniális oktató megkezdi az oktatást, mindenki boldog, elégedett, a résztvevők örömujjongásban törnek ki, amikor megkezdődik az óra, a szakmai vezető/cégvezető/tulajdonos (válaszd ki) megkönnyebbülten felsóhajt, egy gonddal kevesebb.
Az élet viszont arról híres, hogy mindig történik benne valami váratlan, előre nem látott.
Feltéve, de nem megengedve, hogy ebbe az idilli helyzetbe belepiszkít az Élet, a Nagy Játékos, és a zseniális oktató eltöri a lábát, megműtik, kórházban fekszik, hónapokig nem tud majd lábra állni, a zseniális okítás pillanatnyilag szünetel.
Nincs leírva, mi alapján ment a tanfolyam.
A helyettes oktató honnan tudja, mit és miből oktasson? Honnan tudja, hogy mi az alapkoncepció? Sehonnan, ha nincs átgondolva és leírva. Ez pedig a vezető feladata.
Tehát, ha igény merül fel egy tanfolyamra, tanfolyam típusra, akkor először is átgondolod, mit akarsz oktatni, mi a célja, milyen ismereteket szereznek majd a résztvevők.
Utána előveszed a 2001. évi CI. felnőttképzési törvényt (tudom, hogy kedvenc éjjeli olvasmányod, a strandon is ezt forgatod), elmész a 16. §-ig. Ott látni fogod, mi az, amit kötelező és egyébként praktikus is leírni egy tanfolyammal kapcsolatban. Ez a képzési program, annak a programja, amit majd oktatni fogsz.
Szoktam mondani, ez a sorvezető. Ez azért kell, hogy amikor megszervezed a tanfolyamot, akkor mind a résztvevőknek, mind az oktatóknak el tudd mondani, mi is fog történni a tanfolyamon. A résztvevőknek úgy, olyan szavakkal, hogy megértsék, az oktatóknak már sokkal részletesebben. Adott esetben, ha igazán biztosra akarsz menni, akkor az oktatóknak óráról órára lebontva átadod, mit akarsz, melyik órán mi történjen.
Ez a képzési program. Ezt előbb átgondolod, megírod, majd utána a képzés nevét bejelented a munkaügyi központ felnőttképzési nyilvántartásába, mert ugye tudod, csak így hirdetheted meg a képzést.
Ezt a "sima" (tehát nem akkreditált programot) a résztvevők, és a piac igényeinek megfelelően tudod változtatni. Tudod változtatni az óraszámot, az ismereteket, bármit.
Más a helyzet, ha a képzési programot akkreditáltatni akarod. Ha egyszer a FAT akkreditálta, rányomta a pecsétjét, akkor az a képzési program (a mostani szabályok szerint) kőbe van vésve, eltérni nem tudsz tőle.
Ügyfeleimet azzal szórakoztatom programakkreditációs tanácsadáson, hogy művészet úgy megírni egy programot akkreditálásra, hogy az kellően részletes legyen, szakmailag kidolgozott, mellette ne kösse őket gúzsba.
